Halálsugarat és időjárás-manipuláló berendezést üzemeltet az amerikai kormány Alaszkában?

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A földönkívüliek köztünk élnek, és a Rotschildokkal közösen ők irányítják a világot. Kennedyt a maffia, John Lennont a CIA gyilkolta meg. A Föld üreges, de minimum lapos, holdra szállás nem volt, a náciknak mégis vannak titkos bázisaik a Holdon. És természetesen Ausztrália sem létezik. Új sorozatunkban a legnépszerűbb összeesküvés-elméletekre vetünk egy közelebbi pillantását, melyekben emberek millió hisznek – vajon hogyan alakultak ki ezek a bizarr konteók, és milyen igazság állhat a háttérben? Első körben megvizsgáljuk, az amerikai kormány tényleg titokzatos halálsugárral befolyásolja-e az időjárást és az emberek elméjét.

Tesla ötletére épül a titokzatos „halálsugár” terve?

Az alig 170 fős lélekszámú alaszkai falucska, Gakona mellett az országúton elhaladva különös, sci-fibe illő látványra lehet figyelmes az odalátogató: mintegy 16 hektárnyi elkerített területen 180 darab, derékszögben felállított, kereszt alakú antenna található, melyek segítségével a kutatók rádiójeleket küldenek az ionoszférába, a légkör tanulmányozásának céljából. Ez a HAARP, vagyis High Frequency Active Auroral Research Program („Rövidhullámmal működő sarki fényjelenséget kutató program”), amit az amerikai légierő és haditengerészet támogatásával indítottak el az 1990-es évek elején – de tényleg csupán ártatlan légkörkutatásról lenne szó, vagy sokkal ördögibb szándékok állnak a háttérben?

Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a HAARP valójában egy titkos szuperfegyver, melynek célja az emberiség feletti kontroll, akár a legdrasztikusabb módszerekkel, üzemeltetője pedig a világot és az amerikai kormányt markában tartó háttérhatalom. A projekt Nicola Tesla terveire épül, aki az 1930-as években felvázolta egy, a laikusok által „halálsugárnak” nevezett technológia ötletét, mely elképzelése szerint képes lehet rádiójelekkel akár 500-600 kilométer távolságból befolyásolni az ellenséges repülőgépek műszereit, sőt, akár el is pusztítani azokat.

Az alaszkai HAARP-telep a magasból szemlélve
Fotó: Homer News

Tesla – aki eredetileg békésebb célból, a villamos energia drót nélküli átvitelére találta ki az eljárást – megfelelő anyagi források híján képtelen volt megvalósítani az ötletet, fél évszázaddal később azonban Ronald Reagan kormánya újra elővette a „halálsugár” tervét, hiszen ideális eszköznek látták a Szovjetunió elleni hadviseléshez. Az alaszkai HAARP kutatóintézet építése végül 1993-ban kezdődött, egy évvel később pedig elindult a tudományos munka a szigorúan őrzött bázison, melynek valódi céljával és döbbenetes potenciáljával talán még a mindenkori amerikai elnök sincs teljesen tisztában. De mire is használható a HAARP?

Lelőtt repülőgépek és cunamik

Kézenfekvő természetesen a Tesla által vizionált „klasszikus” alkalmazási mód, vagyis az ellenséges repülők, hajók, tengeralattjárók elleni közvetlen csapás: az eszköz képes rá, hogy az ionoszférába kibocsátott sugárzás segítségével akár a Föld másik felén található járműveket, rakétákat és objektumokat semmisítsen meg, az élő szervezetet sem kímélve; ez még az atombombánál is pusztítóbb és sokkal aljasabb eszközt ad a HAARP üzemeltetőinek kezébe. A 2014-ben az Indiai-óceán felett nyomtalanul eltűnt maláj Boeing gépet is a „halálsugárral” lőtték le, már ha hihetünk a feltételezéseknek.

Nicola Tesla (1856–1943), a „halálsugár” szellemi atyja
Fotó: Buyenlarge / Getty Images Hungary

A második – és szintén rendkívüli pusztításra képes – alkalmazási mód az időjárás közvetlen befolyásolása: az ionoszférába sugárzott alacsony frekvenciájú rádiójelek légköri zavarokat váltanak ki, melyek segítségével viharok kelthetők egy adott területen, vagy ellenkezőleg, tartós szárazságot lehet előidézni. Az amerikai kormány – illetve az őket markában tartó háttérhatalom – így bármikor gazdasági válságot okozhat egy általuk ellenségesnek, veszélyesnek tekintett országban, képes tönkretenni egy terület teljes mezőgazdaságát, és emberek millióit kényszerítheti rá, hogy elhagyják otthonaikat.

Egyesek szerint a 2004-es, pusztító erejű délkelet-ázsiai szökőár valójában a HAARP próbája volt, és szándékosan olyan területeket érintett, melyek tele voltak titkos ellenállóbázisokkal – ezeket a cunami egytől egyig elmosta, az, hogy a katasztrófa több mint 150 ezer civil áldozatot is követelt, elhanyagolható részletkérdés szerintük. Szintén a HAARP számlájára írható az egy évvel később New Orleansban pusztító Katrina hurrikán, a 2008-as szecsuani és a 2011-es japán földrengés, illetve minden olyan különös időjárási jelenség, melyek száma az elmúlt évtizedekben különös módon megsokszorozódott – természetesen a globális felmelegedést is a háttérhatalmi machinációknak köszönheti az emberiség.

A HAARP miatt vagyunk depressziósak?

Végezetül, a HAARP-technológia üzemeltetői képesek az emberi elme manipulálására is: a kibocsátott rendkívül kis frekvenciájú rádiójelek közvetlenül az agyunkba jutnak, ahol károsodás nélküli tartós változást idézhetnek elő, kondicionálva az embereket, hogy zokszó nélkül dőljenek be a reklámoknak és a propagandának, de súlyosabb mentális betegségek – depresszió, állandó levertség –, sőt, akár rákos daganat és agyvérzés is kifejleszthető. A konteóhívők úgy gondolják, a napjainkban népbetegséggé vált stressz és depresszió, illetve az újabbnál újabb járványok és egészségügyi krízisek többsége a HAARP miatt szabadult a világra.

Az amerikaiak mellett több más nagyhatalom, köztük az oroszok és a kínaiak is létrehozták saját kísérleti projektjeiket, és a mindenki által ismert, alaszkai bázison kívül világszerte – köztük Magyarországon is – találhatóak HAARP-telepek, de ezek létezését és hollétét természetesen titokban tartják a hétköznapi emberek előtt.

A cunami pusztítása Indonéziában, 2004 decemberében
Fotó: Dimas Ardian / Getty Images Hungary

Korrupt szenátor ötlete volt

De mi az igazság? Tényleg pusztító halálsugárról és háttérhatalmi játszmákról van szó? A HAARP kutatóintézet valóban a Pentagon támogatásával jött létre, megszületésének zavaros háttértörténete pedig jó talajt kínál a konteók gyártására. A projektet Ted Stevens alaszkai republikánus szenátor lobbizta ki azzal a céllal, hogy jelentős pénzeket hozzon az államba, és fellendítse a helyi tudományos életet, a kormányzat azonban szkeptikusnak mutatkozott a terv 250 millió dolláros építési költségével kapcsolatban, ezért az ötletgazda különböző egzotikus katonai kutatóprogramok helyszíneként jelölte meg a leendő bázist. 2009-ben Stevenst korrupció vádjával elmozdították pozíciójából, egy évre rá pedig a szenátor repülőgép-balesetben – hogyan máshogy? – életét veszítette.

A HAARP 1994 és 2014 között üzemelt rendszerszerűen, a 240 tudóst foglalkoztató bázison folyó munkákban pedig nemcsak a katonaság, de számos civil kutatóintézet és felsőoktatási intézmény is részt vett, legfőbb társfinanszírozója az alaszkai székhelyű Fairbanks Egyetem volt. A konteóhívők állításával szemben a projektet egyáltalán nem övezte titkolózás, sőt, üzemeltetői nyaranta túrákat szerveztek, melyek során bárki ellátogathatott, és belülről is megnézhette a kutatóintézet működését, a megfigyelési eredmények egy részét pedig élőben is követni lehetett az interneten.

Bezárták, mert nem látták hasznosnak milliókat költeni rá

Különböző tudományos folyóiratok szintén rendszeresen beszámoltak a HAARP-projekt kutatási eredményeiről, melyek célja – a hivatalos magyarázat szerint – jóval ártalmatlanabb, mint az időjárás vagy az elme manipulációja. A légkör legfelsőbb rétegébe függőleges irányban sugárzott rádiójeleket az ionoszféra 100-350 kilométeres magasságban elnyeli, ezzel különféle elektromágneses folyamatok indulnak be, például újabb rádióhullámok jelennek meg, de akár sarki fény is kialakulhat, így a kutatók képesek megfigyelni, és jobban megérteni az ionoszférában lejátszódó természetes jelenségeket.

A HAARP antennái
Fotó: Wikimedia Commons

Egy másik kutatási irány a légkörből visszavert rádiójelek kommunikációs célokra való felhasználásának vizsgálata, mely segítségével például megvalósítható lenne az óriási mélységekben tartózkodó tengeralattjárókkal való közvetlen kommunikáció, de a GPS-berendezések adatait is pontosítani lehetne – nyilvánvaló az ebben rejlő civil és katonai potenciál. Ugyanakkor az irányított, adott földrajzi területre összpontosítható rádiósugárzás ötlete a tudósok szerint (egyelőre) pusztán fantasztikum, miként az elme manipulációjának ötlete sem több zavaros képzelgésnél.

Kellően erős, alacsony frekvenciás rádióhullámukkal valóban képesek lehetünk hangulatokat, például depressziót vagy eufóriát stimulálni az emberi elmében, komolyabb manipuláció – például rávenni valakit, hogy X jelölt helyett Y jelöltre szavazzon – azonban már nem lehetséges, a HAARP antennái pedig egyébként is (legalábbis hivatalosan) jóval magasabb hullámhosszon sugároznak az ehhez szükségesnél.

A kutatóintézetet 2014-ben a Pentagon bezáratta, ugyanis nem látták indokoltak a rá költött évi 2,5 millió dollárnyi összeget, ezzel a HAARP-projekt tulajdonképpen véget ért – egy évvel később a berendezések és a telep tulajdonjoga a Fairbanks Egyetemhez került, akik nem állandó jelleggel üzemeltetik azt, hanem bizonyos összegekért cserébe független kutatóknak adják bérbe adott időszakokra. Ők vajon a „halálsugarat” fejlesztik, vagy szökőárak és szárazságok előidézésével játszadoznak? A kérdés eldöntését az olvasó egyéni belátására bízzuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.