Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kötelező volt még az orosz tanulása általános iskolában, netán már választhattál az angol és a német közül? Középiskolában már talán kicsit kinyílt a világ, jó esetben a francia, az olasz, a spanyol, esetleg újra az orosz is szóba jöhetett. Mióta választhatunk, van-e tényleges választási lehetőség, ha igen, milyen szempontok mentén választunk idegen nyelvet tanulásra?
1949-től az orosz volt a kötelezően tanulandó idegen nyelv a közoktatásban. Ennek sikerességéről nagyszüleink, esetleg szüleink tudnak választ adni, bár főleg magyarul. A helyzet a gyakorlatban az 1980-as évek végén változott. Rohamtempóban képezték át, a diákok előtt néha csak néhány leckével járó orosztanárokat többnyire angol vagy német szakosokká. Később szélesedett a paletta, a középfokú, a felső- és a nyelviskolai idegennyelv-oktatás kínálata is színesedett.
Az általános iskolától a középiskola végégig mintegy ezer nyelvóra áll a tanulók rendelkezésére, hogy nyelvtudásra tegyenek szert, de az elmúlt években az internet vagy például a Netflix révén is gyakoribbá vált az idegen nyelvekkel való találkozás, ami erőteljes hatással van a nyelvtanulással kapcsolatos motivációra. Mióta valóban elmondható, hogy különböző keretek között ugyan, de ténylegesen fennáll a választás lehetősége, azóta számos kutatás készült arról, milyen szempontok vezérelnek, amikor az olasz, az orosz, a német, a francia vagy éppen a kínai, arab, japán mellett dönt egy idegen nyelvet megtanulni vágyó. És persze az is ismert, mi alapján lenne érdemes dönteni.
Angol
Tavaly hazánkban 49 572 sikeres nyelvvizsgát tettek angolból, 17 238 viszont nem sikerült. Az emelt szintű érettségin az év folyamán még több mint 25 000-en próbáltak nyelvvizsgával egyenértékű érettségi eredményt elérni. Nem meglepő, hogy a világszerte is lingua francaként számontartott angol a szülők és a gyerekek első idegennyelv-választása jelenleg Magyarországon. Ezt nem mindenki tartja jó ötletnek, mondván, az angol viszonylag egyszerű, ezért másik nyelvvel lenne érdemes gyerekkorban elkezdeni egy idegen nyelv struktúrájának és logikájának megismertetését a friss és könnyen befogadó gyermeki „szivacs” aggyal. Ezzel a logikával elődjeink osztoztak, többek között ezért is kezdődött az idegen nyelvi alapozás a nyugati kultúrák számára közös gyökérként számontartott latinnal. Ma, eredménycentrikus világunkban ezt, jóllehet tévesen, talán felesleges időkidobásnak gondolnánk, ezért rögtön az élő nyelvek közül választunk.
Ha annak idején az Egyesült Államok hivatalos nyelveként mégis a németet tették volna meg, ami egyébként a valóságban fel sem merült, talán ma máshogy festene a kép, de a magyarországi nyelvtanulók esetében ma az angol mindenképpen megelőzi a németet első idegennyelv-választásaként és a beszélők számában is. A különböző és dinamikusan változó statisztikák között egyetértés van abban, hogy az első 3 legbeszéltebb nyelvben benne van a világon, és még ma is mintegy 70 országban hivatalos nyelv.
Miklósy Hajnalka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lektorátusvezetője szerint azért érdemes az angollal kezdeni az idegen nyelvek tanulását, mert a ragozás egyszerűsége miatt a könnyebb nyelvek közé tartozik, és mivel körülvesz bennünket, könnyű motivációt meríteni a tanulásához a sorozatokból, könyvekből. Továbbá ha jó élmény ér minket a nyelvtanulás kapcsán, márpedig az angoltanárok módszertanilag nagyon képzettek, nagyobb kedvvel vágsz bele további nyelvek tanulásába, akár magadtól is. Ráadásul sok idegennyelv-szoftver angol közvetítő nyelvvel tanít. És persze az utazáshoz is nélkülözhetetlen az angol.
Német
A tavalyi statisztikákat nézve 9625 sikeres német nyelvvizsga született Magyarországon, 4412 sikertelennel szemben. A német 6 európai országban hivatalos nyelv, de kétségtelen, hogy Németország gazdasága az öreg kontinensen igencsak meghatározó erejű. Ugyan a multinacionális vállalatoknál, köztük a német, osztrák vagy svájci cégeknél is, az összekötő kommunikációs csatorna gyakran az angol, a német nyelv továbbra is jelentős az üzleti világban. Magyarországon is, a német nyelv választásának hátterében valamilyen munkaerőpiaci tényező, gazdasági vagy üzleti szemlélet áll, általában a jövőbeni munkavállalás esélyének növelése valamilyen német érdekeltségű cégnél hazánkban vagy német nyelvterületen.
Orosz
Meglehetősen nehéz nyelv, kevesen is futottak neki a nyelvvizsgának tavaly nálunk, 241 jelentkezőnek sikerült letenni, míg 81-nek nem. Az orosz társadalmi megítélésének sem tett jót az a négy évtized, amikor mumust csinált belőle a rendszer azzal, hogy kötelezővé tette. Azóta kicsit hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy továbbra is több mint 150 millió anyanyelvi beszélője van, az ENSZ 6 hivatalos nyelvének egyike, és a szláv nyelvek között jó kapocs, amellyel számos országban könnyű boldogulni.
Spanyol
2050-re egyes számítások szerint az Amerikai Egyesült Államok lakosságának jelentősebb felét is spanyol ajkú népesség adja majd, így lassan domináns nyelvvé válik a teljes amerikai kontinensen Grönlandtól a Tűzföldig. Bizonyos források szerint a második legbeszéltebb nyelv a világon több mint 400 millió anyanyelvű beszélővel. Nálunk a harmadik legfrekventáltabb a nyelvvizsgák szempontjából, 1047 kísérletből 736 sikerült. Akárhogy is, az biztos, hogy a latin táncok, a zene vagy akár a divat világában való boldoguláshoz tanácsos a spanyol nyelv ismerete. És valóban, úgy tűnik, ez a motiváló tényező erősebb a spanyol nyelvet tanulók körében, mint az anyanyelvű lakosok számossága. Választása gyakran érzelmi töltetű.
Francia, olasz
Kutatások arra mutatnak rá, hogy az újlatin nyelvek legnépszerűbbjeinek választása mögött érzelmi motivációk bújnak meg, szemben például a német nyelv elsősorban racionális alapú választása mögött. A francia esetében olyan sztereotip képek, mint Párizs vagy a parfümök világa ugrik be a fiataloknak, kevésbé az, hogy a diplomácia hivatalos nyelve, vagy számos észak-afrikai országé. Az olaszul tanulók döntésében nagy szerepet játszik a szimpatikus és hangos olaszokról élő általános prekoncepció, Velence, Toscana, Róma, az udvarlás művészetében mester dzsigolókról kialakult általánosítások vagy akár az olasz konyha ínyencségeinek népszerűsége. A nyelvvizsgára jelentkezés alapján a negyedik, illetve ötödik legnépszerűbb nyelvről beszélünk, 926 és 798 próbálkozással.
Kínai, arab, hindi
Mindhárom nyelv hatalmas anyanyelvi beszélőtáborral bír, és gazdasági potenciájuk külön-külön is óriási, ráadásul fontosságuk már középtávon is jelentős mértékben növekszik majd, és vezető szerephez juttatják Kínát, az arab térséget és Indiát is. Ezért aztán lassan érdemes elgondolkodni azon, hogy komolyabban kalkuláljunk ezekkel a nyelvekkel a fiatalok idegennyelv-tanulási opciói között.
Magyar Emese marketingmenedzser a nyelvtanulást minden esetben jó lehetőségnek tartja, mindig hozzáad az emberhez valamit. Amikor az egyetemen adódott lehetősége kínait tanulni, élt vele. Volt is kint egy hónapot, és bár utána még folytatta a nyelv tanulását, a jelenlegi munkája mellett már nem jut rá elég idő. „Valóban nehezebb nyelvről van szó, nagy kitartás szükséges hozzá, hiszen másképp kell tanulni ezt a nyelvet, nemcsak az írásjelek, hanem a másfajta gondolkodás miatt is. Mindenképp csak olyanoknak ajánlanám, akik elég kitartóak, és konkrét céljaik vannak a nyelvvel” – mondja Emese, de hozzáfűzi: „Rengeteg lehetősége lesz az ilyen különlegesnek számító nyelveket beszélőknek, hiszen a munkaerőpiacon hiány van belőlük.”
Valóban, a 2021-ben megkísérelt 85 196 nyelvvizsga elenyésző részét képezik ezek a nyelvek, és idetartozik a kulturális oldalról erős motivációval bíró japán is: összesen 33-an próbáltak bizonyítványt szerezni ebből a négy nyelvből tavaly Magyarországon. Az is beszédes adat, hogy angolból ezerszer többen érettségiztek emelt szinten a nyelvvizsga reményében, mint kínaiból és japánból együttvéve.
