Tíz furcsa tény a téli olimpiákról: a hoki története nagyon meg fog lepni!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hamarosan véget ér Pekingben a téli olimpia: a játékok érdekes történelmében furcsa tények után kutattunk, és találtunk is jó néhányat!

Az első téli olimpiai játékokat 98 éve rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban: annak ellenére, hogy nincs még százéves a történelme, rengeteg érdekes történésnek adott már otthont vagy apropót a téli olimpia. Ezek közt keresgéltünk, most pedig kedvenceinket veletek is megosztjuk. Ez a tíz sztori igazán emlékezetes a téli játékok kapcsán!

A hoki és a műkorcsolya nyárról kerültek télre

Igen, jól látod: mindkét program a nyári játékok részét képezte, igaz, több mint száz évvel ezelőtt, amikor télen még nem is rendeztek olimpiát. 1908-ban Londonban debütált a nyári játékokon a műkorcsolya, 1920-ban pedig a hokival megerősödve tért vissza.

Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy ekkoriban még a nyári játékok hónapokon át tartott, így ezekre az eseményekre a valóságban már ősszel került sor.

Amikor a téli olimpia kezdetét vette, ide került át a két jeges szám.

Volt, hogy kutyák is szerephez jutottak a téli olimpián
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary

Peking újrahasznosít néhány helyszínt

A városban volt 2008-ban nyári olimpia is: ebből profitáltak a téli játékok szervezői, ugyanis öt helyszínt felhasználnak az akkor épültek közül.

Kutyák és lovak is szerepeltek

Egy látványos sportág, a skijoring részeként lovak is megjelentek a téli játékokon – ebben a számban a sítalpakat viselő versenyzők úgy mérkőztek meg egymással, hogy közben lovas nélküli lovak húzták őket. Számunkra sem tűnik a megoldás az évezred legbiztonságosabb sportjának: 1928-ban egy bemutatót megért a dolog, de nem lett belőle szám. Ugyanígy a szánhúzásból sem, ami 1932-ben mutatkozott be.

Az első téli olimpia sporthét volt

Chamonix rendezvényét először Téli Sporthétnek nevezték, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag téli olimpiává nyilvánította azt.

Innsbruckban kellett a hadsereg segítsége

Az általában meglehetősen havas és jeges városban az 1964-es játékokat veszélybe sodorta a hóhiány, ezért a hadsereg segítségét vették igénybe. Közel 40 ezer köbméter havat és 20 ezer jégkockát szállítottak a helyszínre a fiaskó elkerülése érdekében. A helyszínen aztán kézzel-lábbal egyengették el a havat – nem irigykedünk.

Norvégia a legnagyobb győztes

Az ötmilliós Norvégia több érmet gyűjtött az eddigi téli olimpiák során, mint bármelyik másik ország: 132 aranyuk mellett 125 ezüstjük és 111 bronzuk is van. Ez összesen 368 érmet jelent 23 olimpiáról.

Van télen és nyáron is aranyérmes sportoló

Igaz, csak egyetlen: Eddie Eagan 1920-ban amerikai színekben bokszolóként nyert, majd tizenkét év elteltével négyes bobban sikerült ismét a dobogó legfelső fokára állnia.

Érmet további három sportoló szerzett mindkét játékokon:

a norvég Jacob Tullin Thams, a keletnémet Christa Luding-Rothenburger és a kanadai Clara Hughes .

Akik mindig nyernek

Van egy ország, amelyiknek minden egyes téli olimpián sikerül szereznie legalább egy aranyérmet: ez az Amerikai Egyesült Államok.

Pekingben csak műhó lesz
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A műhó régóta ismert

Az idei az első téli olimpia, amelyen kizárólag műhavat használnak, de 1980-ban, a Lake Placidben rendezett játékokon már használatban volt a természetes havat pótló anyag.

Egyre több a nő

Az első téli olimpiai játékokon még csak 13 nő versenyzett a különféle sportágakban: 2018-ban azonban már 1242 nő vett részt rajta, ami rekordot is jelentett.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.