Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hamarosan véget ér Pekingben a téli olimpia: a játékok érdekes történelmében furcsa tények után kutattunk, és találtunk is jó néhányat!
Az első téli olimpiai játékokat 98 éve rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban: annak ellenére, hogy nincs még százéves a történelme, rengeteg érdekes történésnek adott már otthont vagy apropót a téli olimpia. Ezek közt keresgéltünk, most pedig kedvenceinket veletek is megosztjuk. Ez a tíz sztori igazán emlékezetes a téli játékok kapcsán!
A hoki és a műkorcsolya nyárról kerültek télre
Igen, jól látod: mindkét program a nyári játékok részét képezte, igaz, több mint száz évvel ezelőtt, amikor télen még nem is rendeztek olimpiát. 1908-ban Londonban debütált a nyári játékokon a műkorcsolya, 1920-ban pedig a hokival megerősödve tért vissza.
Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy ekkoriban még a nyári játékok hónapokon át tartott, így ezekre az eseményekre a valóságban már ősszel került sor.
Amikor a téli olimpia kezdetét vette, ide került át a két jeges szám.
Peking újrahasznosít néhány helyszínt
A városban volt 2008-ban nyári olimpia is: ebből profitáltak a téli játékok szervezői, ugyanis öt helyszínt felhasználnak az akkor épültek közül.
Kutyák és lovak is szerepeltek
Egy látványos sportág, a skijoring részeként lovak is megjelentek a téli játékokon – ebben a számban a sítalpakat viselő versenyzők úgy mérkőztek meg egymással, hogy közben lovas nélküli lovak húzták őket. Számunkra sem tűnik a megoldás az évezred legbiztonságosabb sportjának: 1928-ban egy bemutatót megért a dolog, de nem lett belőle szám. Ugyanígy a szánhúzásból sem, ami 1932-ben mutatkozott be.
Az első téli olimpia sporthét volt
Chamonix rendezvényét először Téli Sporthétnek nevezték, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság utólag téli olimpiává nyilvánította azt.
Innsbruckban kellett a hadsereg segítsége
Az általában meglehetősen havas és jeges városban az 1964-es játékokat veszélybe sodorta a hóhiány, ezért a hadsereg segítségét vették igénybe. Közel 40 ezer köbméter havat és 20 ezer jégkockát szállítottak a helyszínre a fiaskó elkerülése érdekében. A helyszínen aztán kézzel-lábbal egyengették el a havat – nem irigykedünk.
Norvégia a legnagyobb győztes
Az ötmilliós Norvégia több érmet gyűjtött az eddigi téli olimpiák során, mint bármelyik másik ország: 132 aranyuk mellett 125 ezüstjük és 111 bronzuk is van. Ez összesen 368 érmet jelent 23 olimpiáról.
Van télen és nyáron is aranyérmes sportoló
Igaz, csak egyetlen: Eddie Eagan 1920-ban amerikai színekben bokszolóként nyert, majd tizenkét év elteltével négyes bobban sikerült ismét a dobogó legfelső fokára állnia.
Érmet további három sportoló szerzett mindkét játékokon:
a norvég Jacob Tullin Thams, a keletnémet Christa Luding-Rothenburger és a kanadai Clara Hughes .
Akik mindig nyernek
Van egy ország, amelyiknek minden egyes téli olimpián sikerül szereznie legalább egy aranyérmet: ez az Amerikai Egyesült Államok.
A műhó régóta ismert
Az idei az első téli olimpia, amelyen kizárólag műhavat használnak, de 1980-ban, a Lake Placidben rendezett játékokon már használatban volt a természetes havat pótló anyag.
Egyre több a nő
Az első téli olimpiai játékokon még csak 13 nő versenyzett a különféle sportágakban: 2018-ban azonban már 1242 nő vett részt rajta, ami rekordot is jelentett.
