Szófejtő: Miért fújnak egy követ a cinkostársak?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy követ fújnak – mondjuk azokra, akik valamiben cinkosak, valami rosszban egyetértenek, illetve közösen kifundált praktikákkal áskálódnak valaki ellen. A szófordulat eredete egy régi babonához kapcsolódik, amely a világ egy távoli pontjáról jutott el hozzánk.

A köznyelvben elterjedt változat mellett a szólás régies, már a 16. században ismert formájában, fújják a kígyókövet alakban is megmaradt egyes nyelvjárásokban – írja O. Nagy Gábor nyelvész –, innen könnyen lehet következtetni eredetére. A régi hiedelem szerint a kígyók időnként összegyűlnek, kört alkotnak, és szájukból a kör közepére vagy az ott csúszkáló kígyó fejére tajtékot fújnak, ez megkeményedik és idővel smaragdszínű vagy csillogó kővé válik. A kígyókőhöz rengeteg babona kapcsolódik, egyesek például úgy gondolták, képes a torokfájás gyógyítására, zárakat nyit, megóvja tulajdonosát a titkos rontásoktól, sőt kincskeresésre is alkalmas.

A valóságban a kígyókőnek gondolt kövek rendszerint a patakok, folyók vizében gömbölyűre kopott kvarckristályok voltak, a hiedelem pedig valószínűleg a szláv népekkel, különösen a szlovákokkal való érintkezés nyomán került bele a magyar hitvilágba. A babona maga Indiából származik, és egy természeti jelenség félreértelmezésén alapul: az Indiában élő kobrakígyók nagy becsben tartják a folyókban található, foszforeszkáló fluoritkövet, amelyet gyakran a szájukban hordoznak, éjszaka pedig letesznek a fűbe, hogy odacsalja a táplálékul szolgáló rovarokat. A csúszómászók különös szokását megfigyelő emberek joggal hihették azt, hogy maguk a kígyók fújják a szájukban lévő, csillogó köveket.

A babonát ismerők számára a konspiráló, összebeszélő emberek hasonló viselkedést mutattak, mint a követ fújó kígyók, és mivel a kígyó több nép mítoszában a gonosz megtestesülése – elég csak a Teremtés könyvére és az eredendő bűnre csábító kígyóra gondolni –, érthető, hogy miért a rosszban sántikáló, ártó szándékkal tervezgető személyeket illették a közös kőfújás vádjával.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit  is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.