Zugló egyik legforgalmasabb, de nem éppen szépségéről ismert terét maga Ferenc József császár nevezte el, pedig az uralkodónak gyakran meggyűlt a baja Boszniával.
A Bosnyák tér a XIV. kerület, Zugló jól ismert és forgalmas közlekedési csomópontja, melynek legismertebb nevezetessége a Vásárcsarnok, illetve a Páduai Szent Antalról elnevezett római katolikus templom. A téren keresztezi egymást a Nagy Lajos király útja és a Thököly út–Csömöri út tengelye, így viszonylag gyorsan eljuthatunk innen a belvárosba, az Örs vezér terére vagy az M3-as autópályára. Megáll itt többek között az Örs vezér térről induló 32-es busz, a Budát és Újpalotát összekötő 7-es, 7E, 8E járatok, továbbá a 3-as, 62-es és 62A villamos és egyszer talán a 4-es metró is érinti majd a teret. De vajon honnét kapta nevét a Bosnyák tér, és mi köze Zuglónak Boszniához?
A környék a 19–20. század fordulóján még nagyrészt beépítetlen, gyéren lakott terület volt, az itt élők főként mezőgazdasággal foglalkoztak – 1900-ban adták át a közeli vasúti forgalmi telepet, a tér pedig egy évvel később kapott hivatalos elnevezést és funkciót, ettől kezdve forgalma és jelentősége is fokozatosan nőni kezdett. A név magától Ferenc József császártól származik, akit Bosznia megszállása és a Magyarországon szolgáló bosnyák katonák jelenléte ihletett meg.
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban annektálta Boszniát (majd később, 1908-ban hivatalosan a Birodalom részévé tette), a megszállt területekről toborzott katonák közül pedig sokakat a Budai Királyi Palota testőrségébe soroztatták be. A testőrök kiképzését és gyakorlatoztatását épp ezen a területen végezték, így kézenfekvőnek tűnt a Bosnyák tér elnevezés.
A forgalmi telep jelentős fejlesztése (néhány évre a megnyitás után építették fel a 4383 méteres nagy kocsiszínt) mellett szintén fontos ugrást jelentett az 1911-ben létrehozott piac, melyet az 1960-as években megnyitott Vásárcsarnok követett. 1965-ben ide költözött és egészen 1991-ig itt működött a nagybani piac is. A piac mellett sporttelep létesült, 1969-ben pedig felépült a Földmérési Intézetnek, a Kartográfiai Vállalatnak és a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnak (illetve későbbi jogutódjainak) otthont adó irodaház.
Az irodaház helyén állt a téren épült, 1923-ban átadott első templom, melyet azonban a nem időtálló bauxitbetont alapanyag miatt le kellett bontani. 1941-ben kezdődött a környék legismertebb jellegzetességének és Budapest második legnagyobb templomának számító Páduai Szent Antal-plébániatemplom (környékbeli becenevén: a „Bosi”) építése, melyet öt évvel később szentelt fel Mindszenty József hercegprímás. Az épület azonban ekkor még nem volt teljesen kész, az akkori hatalom pedig nem kívánta támogatni a további építkezést, így a torony eredetileg tervezett magasságát csak több mint hatvan évvel később, 2013-ban nyerte el.
