ferenc józsef - Dívány

A magyarok kedvenc királynéjának kezdetben felhőtlen kapcsolata Ferenc Józseffel igen hamar megromlott: ebben közrejátszott az, hogy Zsófia főhercegnő nem könnyítette meg a szabad élethez szokott bajor hercegnő életét, az udvari intrikáktól pedig egyenesen irtózott. Bár a császár nem volt nőcsábász, mégis egy nála 23 évvel fiatalabb nőnél keresett vigaszt, miután a házasságát nem tudta megmenteni. Katharina Schrattal való viszonyát még Sissi is támogatta, ám az nem egyértelmű, hogy mennyire volt jó véleménnyel az ifjú színésznőről.

Ferenc József anyja tényleg a gonosz anyós mintapéldánya lenne, ahogy annak idején a Sissi-trilógia ábrázolta a filmvásznon? Valóban magyargyűlölő és hataloméhes volt? Igaz, hogy bábként irányította a fiát? Az első regény, amelynek ő a főszereplője, ezeknek a kérdéseknek járt utána, és egy sokkal árnyaltabb kép bemutatására törekedett. Az alábbiakban mi is kivesézzük a személyével kapcsolatos kliséket, és megpróbáljuk ezáltal megválaszolni, ki is lehetett az igazi Wittelsbach Zsófia.

Június 12-én a bécsi Dorotheum aukciósházban tartott árverezés során különböző uralkodóházak tagjainak személyes tárgyait adták el. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, Ferenc József tábornagyi atillája volt.

Sisi tragikus életét, talán nem túlzás állítani, de minden magyar ismeri. A királyné négy gyermeket szült, egyet gyermekként, egyet már felnőttként veszített el, de a többieknek sem tudott olyan anyja lenni, amilyen szeretett volna.

Az első nő, aki szabadkőműves lett, különleges életet élt. Soknemzetiségű családjának köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia reformkori politikájának középpontjába került. Extravaganciája, botrányos szerelmi és politikai élete egyfajta celebbé tette, ami mindkét főváros közönsége számára folyamatosan pletykákat szolgáltatott.

1853. február 18-án követte el sikertelen merényletét Ferenc József ellen Libényi János csákvári szabólegény. Tettét az aradi vértanúk kivégzése miatt érzett felháborodással indokolta, ám a köznyelv szerint személyes indokai is lehettek: a császár állítólag megbecstelenítette a húgát.

Sisi gondosan válogatta az ajándékokat, többször is távol töltötte gyermekeitől az ünnepeket, az őt ért tragédiák után pedig élete végén számára már nem létezett a karácsony.

34 éven át volt Erzsébet királyné legjobb barátja és legközelebbi bizalmasa – hivatalosan felolvasónője – a kecskeméti születésű, magyar köznemesi családból származó Ferenczy Ida, aki Sissi tragikus halálát követően a királyné emlékének ápolását tűzte ki életcéljának.

Schratt Katalin, a bécsi Burgtheater ünnepelt sztárja három évtizeden keresztül volt Ferenc József osztrák császár és magyar király barátnője és legközelebbi bizalmasa. Az őszinte, visszafogott kapcsolatról Erzsébet császárné nemcsak tudott, de még bátorította is azt.

Sok családnak van fekete báránya, ezalól a legpatinásabb uralkodódinasztiák sem kivételek: a Habsburg-ház botrányhőse Ferenc József császár legifjabb öccse, Lajos Viktor főherceg volt, aki nyílt titokként kezelt homoszexualitásával és kicsapongó életvitelével nem kívánt személlyé lett a szigorú katolikus erkölcsökre esküdő osztrák uralkodófamília körében. A főherceg akár Mexikó császára is lehetett volna, ő azonban visszautasította az ehhez vezető házassági ajánlatot.

A 12 katona egyike sem találta el az előtte álló honvédtábornokot.

Az Ajtósi Dürer sor és a Hungária körút között húzódó, 1,6 kilométer hosszú Stefánia út a XIV. kerület, Zugló egyik főútvonala, amely a Puskás Arénát, a Papp László Sportarénát és a kerület kulturális központját, a Stefánia Palotát is magában foglalja. Nevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a trónörökös hitvesének tiszteletére kapta.