Semelyik diktatúra nem tűri a gúnyt, a viccet, a tréfát – egyszóval az igazságot

Békeffi László, a konferanszié, az ördöngös mixer, a Lipótváros kedvence és a ZS-vitamin feltalálója.

A Nagy Endrét a Pódium színpadán követő Békeffi Lászlót édesanyja, Kükemezei Vilma korai halála miatt apja, Békefi Antal, a Szegedi Napló legendás riportere és főszerkesztője nevelte fel, s így már gyermekévei is a szegedi kulturális élet meghatározó személyiségeinek bűvkörében teltek. Keresztapja Mikszáth Kálmán volt, és a család szűkebb baráti köréhez tartozott például a tündöklő tehetségű Jászai Mari is. A szegedi piarista gimnázium elvégzése után, 1910 körül a fővárosba költözött, ahol rövid újságíróskodás után beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. A klasszikus színpadi szerepektől azonban hamar eltanácsolták, s kedvenc tanára ajánlására Nagy Endre keze alá került, így nem meglepő, hogy a húszas évek közepére a magyar kabaré világának meghatározó és ünnepelt személyiségévé vált.

Szerzőnkről

Szelke László történész, kulturális menedzser, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, a piliscsabai Művelődési Információs Központ és Könyvtár igazgatója.

Kutatási területe a magyar történeti historiográfia, a 19-20. századi művelődéstörténet, Budapest története és a magyarországi zsidóság története. A Magyar Történelmi Társulat, a Hajnal István Kör, a Pulszky Társaság és a Magyar Népművelők Egyesületének tagja.

A régi Pódium helyén, az annak hagyományait feleleveníteni szándékozó, Békeffi nevével fémjelzett Pódium Írók Kabaréja 1936. október 24-én nyílt meg Gresham Kávéház alatti legendás pincehelyiségben, amely a Bernáth Aurélt, Egry Józsefet és Szőnyi Istvánt is tagjai között tudó Gresham-kör székhelyeként volt ismert.

A két háború közötti legszínvonalasabb és legnépszerűbb, trendformáló kulturális magazin, a Színházi Élet kritikusa szerint: „…Valamikor Nagy Endre, az író-előadóművész jelentette saját személyében a kabaréműfaj lelkiismeretét, gúnyos fintorát, édes mosolyát, balladai tömörségét, báját, lendületét és kultúráját. Ma ezt a szerepkört Budapesten Békeffi László tölti be, visszavezetvén a kabarét eredeti keretei közé. Csöppnyi pódium, kedves falak, kis asztalok: olyan az egész, mintha Budapest vidám családi összejövetelre készült volna, ahol a cigarettaszó mellett, kedélyes formában beszéljük meg örömeinket és bajainkat. Az alaptónust a mai Pest legpregnánsabb humoristájának, Békeffi Lászlónak szelleme adja. Ő fogja össze a művészi produkció szélsőségeit, az irodalmi kisplasztikát és a szertelenségre hajló szatírát, ő tölti ki a hézagokat azzal a sajátos előadói modorral, amelyet utánozni sokan megpróbáltak már, de utolérni senkinek sem sikerült.”

Békeffi László
Békeffi LászlóFotó: Wikimedia Commons

Tehetsége, politikai érzéke és társadalmi érzékenysége valóban feltámasztotta az igazi kabarét, és az egyre feszültebbé váló politikai viszonyok között szokatlanul bátor hangú fórumot, a náciellenes szellemi ellenállás kiemelkedően fontos intézményét hozta létre a fővárosi közönség számára. A háború után, már az emigrációban kiadott A száműzött Pódium című könyvében maga Békeffi így ír erről: „Mindenki tudta ugyanis Budapesten, sőt Magyarországon, hogy a Pódium volt a németek elleni szellemi ellentállás egyik legerősebb, a színházi világban pedig egyetlen ellentállási központja. Mindazok, akik a német befolyással szemben álltak, vallás, rang, osztálykülönbség nélkül, naponta megtöltötték a Pódium nézőterét, ahol még nyíltan hallhatták élő szavakba öntve azokat a gondolatokat, melyeket ők már csak némán, magukban hordoztak.”

Éveken át estéről estére zsúfolásig megtelt a színház, a tenyérnyi asztaloknál a magyar politikai, gazdasági és művészeti élet kiválóságai mellett ott szorongtak az angol követség tagjai és vendégei is. Békeffi méltán híres és sikeres konferanszait e cenzúrával terhes időszakban nem a szókimondás, hanem a leheletfinom csipkelődések, a jelentőségteljes mozdulatok, fintorok, szójátékok vagy elhallgatások jellemezték:

Békeffy mint egy ördöngös mixer keveri és itatja közönségével a vidámság kiapadhatatlan cocktailját,[…] olyan a műsora mint egy színes kaleidoszkóp.

– írta a Színházi Élet. A kabaré leghíresebb előadása a több mint négyszázszor műsorra tűzött Elő az okmányokkal! című összeállítás volt, amely többek között a második zsidótörvény rendelkezéseit figurázta ki. De Békeffi ambícióit nem tudta teljes mértékben kielégíteni a kabaré világa, szívesen és otthonosan mozgott a politikai és a gazdasági élet felsőbb köreiben is.

Már a harmincas évek elejétől szoros kapcsolatot tartott fenn a magyar politikai elit jelentős részével, különösen a saját politikai hitvallásához közel álló angolszász szellemiségű politikusokkal. A külföldi utazásai során megismert személyek közül a Basil Davidsonnal való kapcsolata tűnik a legjelentőségteljesebbnek, mivel később Davidson lett az ellenállás szervezésével megbízott, Winston Churchill által alapított angol Special Operations Executive (SOE) magyarországi rezidense. 

Ettől kezdve politikai aktivitása fokozatosan erősödött és – a magyar vezető körök tudomásával és hallgatólagos beleegyezésével – angolszász kapcsolatait is egyre szorosabbra fűzte.  Az egyre szélsőségesebbé váló politikai légkörben a Pódium erősen ellenzéki hangvételű előadásai is csak a kommunista- és náciellenességéről egyaránt közismert Keresztes-Fischer belügyminiszter személyes támogatásának köszönhetően folytatódhattak. 

A Gresham-palota passzázsa a felújítás után
A Gresham-palota passzázsa a felújítás utánFotó: Atlantide Phototravel / Getty Images Hungary

1941 végén Békeffit mégis félreállították. A Mérleg utcai kabaré a háborús években, egészen 1942 áprilisáig zavartalanul működhetett, de nélküle a Pódium elvesztette igazi különlegességét és jelentőségét (továbbra is a Színházi Életet idézzük): „A Pódium Kabaré, amely eddig a Lipótváros és a Terézváros közönségének kedvenc szórakozóhelye volt, ahol bőségesen adagolták azt a bizonyos ZS-vitamint, ezentúl nem lesz az a zarándokhely, ahol az új rend ellenségei találkoznak, és áhítatos figyelemmel lesik a konferanszié minden szavát, minden gesztusát, minden kimondott, és ki nem mondott szó mögött táplálékot keresnek reménységeikre és álmaikra. Sötét pont volt az új magyar színházi világban a Pódium, de ennek most már vége. A Mérleg utcai kabaré az új vezetés alatt nem lesz egyéb, mint kellemes szórakozóhely, ahol a ZS-vitamin helyett humort, szellemet és ötletet kap a közönség, minden tendencia nélkül. A kabaré jobboldalra való állításával valószínű, hogy az eddigi törzsközönség elmarad a kis színháztól, de ezt bőven kárpótolja majd az új színházi publikum, amely a kabaré előadásokban nem politikát keres, hanem vidám szórakozást.”

Békeffi 1941 novemberében „Xavér” fedőnéven a SOE szolgálatába lépett, ez azonban a hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó VKF 2 előtt sem maradhatott sokáig titokban, így letartóztatása törvényszerű volt. Az 1942 nyarán tárgyalt Békeffi-perben hűtlenség bűntettének elkövetésében bűnösnek találták, és 12 év fegyházra ítélték.

Büntetését a hírhedt Margit körúti katonai fogházban, Vácott és a szegedi Csillag börtönben töltötte, mígnem súlyos betegen, testileg-lelkileg teljesen összetörve visszahelyezték Pestre, ahol a Róbert Károly úti és a Gömbös Gyula úti helyőrségi kórházak fogolyosztályán ápolták. Pere újrafelvételét és büntetése megszakítását, igen súlyos egészségi állapotára való hivatkozással többször is kérte, de mindannyiszor elutasították.

1944 novemberében a Gömbös Gyula úti kórházból visszakerült a Margit-körútra, majd innen a Szálasi-puccs után, november 22-én, a többi politikai fogollyal együtt a komáromi Csillag erődbe szállították. Utolsó saját kezű híradását december 15-ei dátummal Komáromból ismerjük, ezt követően innen a dachaui koncentrációs táborba szállították, amelyet a szövetséges csapatok 1945. április 29-én foglaltak el. Békeffi végsőkig legyengült állapota következtében azonban még hosszú hetekig a Vöröskereszt munkatársainak folyamatos ápolására szorult, s így szabadulólevelét csak június 13-i dátummal állíthatta ki a dachaui magyar fogolybizottság. Teljes felépüléséig azonban még majd’ egy évet svájci és osztrák szanatóriumokban kellett töltenie.

A cikk az ajánló után folytatódik

Idén is keressük az Év Szupertanárát!

 

A Dívány és a Lidl 2020-ban negyedik alkalommal hirdeti meg pályázatát, mely idén a járványhelyzetre és digitális oktatásra utalva az Év online Szupertanára címet viseli. 

 

A verseny fődíja:

  • egy vadiúj iPad Pro,
  • egy 100 000 forintos Lidl vásárlási utalvány,
  • valamint 1 millió forint értékű egészséges élelmiszer az iskolának, ahol tanítasz

 

Ha te is jelentkeznél a Szupertanár pályázatra, annyi csak a teendőd, hogy egy oldalban leírd nekünk, milyen kreatív és egyedi módszereket vetsz be, hogy a gyerekeknek élmény legyen a tanulás. Ha van, bátran csatolj az anyag mellé képet vagy videót is. A pályázatokat a szupertanar@divany.hu címre várjuk 2020. július 20-ig. További részleteket a pályázati felhívásban találsz. 

 

Promóció

1946 tavaszától ismét felelevenítette régi ismeretségeit, s előbb a Svájci Magyar Segélybizottságon, majd később a Magyar Vöröskereszten keresztül próbált magyarországi rokonaival, ismerőseivel és kapcsolataival újra érintkezésbe lépni. Ő szerkesztette a világháború utáni nyugati magyar emigráció két fontos orgánumát: a londoni kiadású Hontalan Magyarok Naplóját és a New York-i Szabad Magyar Pódiumot. A háború utáni első nagy koncepciós per, a Magyar Közösség pere kapcsán róla is adatokat gyűjtött az ÁVO, de ő soha többé nem lépett magyar földre. Svájcban telepedett le, s bár 1954-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, egészen 1962-es haláláig ott is maradt.

Mindeközben fiát, a keleti fronton szolgáló Békeffi Gábort és szakaszát felettesei rendre a legveszélyesebb feladatokkal bízták meg, így ő az állandó utóvédszolgálat elől megszökött és hazajött. A Nemzeti Számonkérő Különítmény 1944. november 4-én letartóztatja, a Naphegy téri központban gumibottal és vascsövekkel ájulásig verik, a magasfeszültséggel működő „moszkvai rádió” nevezetű eszközzel is folyamatosan kínozzák. A Naphegy térről a Margit körútra szállítják, itt a rögtönítélő hadbíróság az ügyét a honvédtörvényszék elé utalja, ahol ötévi fegyházra ítélik. Mint korábban az édesapja, kritikus egészségi állapota miatt most ő is a háború alatt ellenzékieket és ellenállókat rejtegető 11. számú Helyőrségi Kórházba kerül, ahonnan rövidesen sikerül megszöknie.

A háborút túlélő Békeffi Gábor vezetésével a Pódium Kabaré 1945. március 28-án, a Nagymező utca 11-es szám alatt újra megnyitotta kapuit, s noha a kabaré – főként irodalmi műsorokkal – 1949-ig még tovább működhetett, ő már 1947 során menekülni kényszerült. 1949-ben azonban a kabaré kapui immár örökre bezárattak. Leszerelték a neonbetűket és a címtáblát is. Békeffi László szavaival ugyanis: 

Semmiféle színű diktatúra nem tűri a gúnyt, a viccet, a tréfát – egyszóval az igazságot.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.