A hónap dilemmája: Bűn-e az öngyilkosság? Az ateista filozófus válasza

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az élet komoly kérdéseivel, fontos morális dilemmáival foglalkozó cikksorozatunk első megszólalója Tim Crane, a Közép-európai Egyetem ateista filozófiaprofesszora.

A „bűn” szót én nemigen használom, hiszen kimondottan vallásos eszmét fejez ki: a bűn nem pusztán erkölcsi kudarc, hanem Isten törvényének vagy parancsának megsértése. A keresztények számára egy tett bűnössége abból ered, hogy azt egy felsőbb tekintély tiltja, és néhány bűnös tett egyedül azért rossz, mert tiltva van. 

Megszólalónkról

Tim Crane Budapesten élő angol filozófus, a CEU professzora. Nemrég magyarul is megjelent könyve, A hit jelentése a vallási tapasztalat és hagyomány jelenségeit közelíti meg ateista, ezzel együtt elfogadó, a vallásos hit pozitívumait filozófiai módon értékelő nézőpontból.

Jó példa erre az eredendő bűn: önmagában azzal, hogy valaki almát eszik, semmi gond nincs, ám mivel Isten megtiltotta, Ádám és Éva tette egyértelműen bűnnek tekintendő. Ebben az összefüggésben érthető, hogy a keresztény vallás bűnnek tartja az öngyilkosságot, hiszen Isten tiltja, mivel az emberi életet csakis Isten veheti el.

Mivel nem vagyok vallásos – sőt ateista vagyok –, ebben az összefüggésben nem igazán tudok mit kezdeni a bűn gondolatával. Szeretném, ha tetteimet annak tudata irányítaná, hogy mi jó vagy rossz magamnak vagy másoknak, nem pedig annak az eszméje, hogy mi tiltott.  

Kiket kérdezünk?

A hónap dilemmája cikksorozatunkban minden hónapban az élet egy nagy morális dilemmája mentén szólalnak meg a filozófia, valamint a hazánkban jelentős egyházak képviselői.

A többi megszólaló véleményét az alábbi – folyamatosan frissülő – linkekre kattintva olvashatod:

Amikor megpróbálom elkerülni a kegyetlenséget vagy az önzőséget, az nem azért van, mert azt gondolom, hogy ezek a dolgok tiltottak, hanem azért, mert a kegyetlenség és az önzőség visszataszító emberi tulajdonságok. A jó vagy erkölcsös életről alkotott elképzelésem nem különféle tilalmak sorozatán, hanem azon alapul, hogy milyen ember szeretnék lenni.

Hogyan kapcsolódik mindez az öngyilkosság  kérdéséhez?

Az öngyilkosság általában rettenetes, érthetetlen tragédia. (Kivételek vannak, például amikor valaki, akinek az élete végén elviselhetetlen fájdalmakat kell eltűrnie, úgy dönt, hogy szenvedés nélkül, békében szeretne távozni.) Amikor az öngyilkosság tragédia, én képtelen vagyok bűnnek tekinteni.

Valamennyi hozzáállás közül számomra az öngyilkosságot bűnnek tekintő keresztény megközelítés tűnik a leginkább szívtelen, elvont és gépies válasznak, amit egy ilyen szörnyű eseményre adni lehet. 

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116 123-as vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.