Az ókori Egyiptomban létezett egy bűntett, amelynek súlyát ma alig tudjuk felfogni. Nem az ember elleni támadástól vagy a lázadástól tartottak a leginkább, hanem attól, hogy valaki kárt tesz egy macskában.
A Kádár-korszakban az öltözködés és a hajviselet is elég volt ahhoz, hogy valaki gyanússá váljon a hatóságok szemében. Mutatjuk, mi mindenért büntettek.
Mielőtt a terrorhálózattal fenntartott Szovjetunió feletti végső hatalmát megszerezte volna, a fiatal Joszif Sztálin közönséges útonálló és bankrabló volt. Sztálin már ekkor meg volt győződve arról, hogy a dolgoknak változniuk kell, és a változásnak erőszakosnak és forradalminak kell lennie. Ebből kifolyólag erőszakos gengszterekkel vette körül magát, akik közül néhányan maguk is féltek Sztálintól. Ezekből az emberekből építette fel aztán későbbi rezsimjének terrorhálózatát.
Megjelent Magyarország friss bűntérképe. Mint kiderült, az elmúlt öt év egyike során sem regisztráltak annyi bűncselekményt, mint 2023-ban.
Ha valakit a rendőrség vagy a bíróság eltilt a járművezetéstől, mégis volán mögé ül, bűncselekményt követ el – ez azonban sokszor nem tartja vissza az érintetteket.
Cikksorozatunk októberi kérdésére ezúttal Kovács Miklós Ahmed imám, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke válaszol.
Mi a katolikus keresztény erkölcstan álláspontja az eutanáziáról? A kérdésre dr. Németh Gábor katolikus lelkipásztor, morálteológus válaszol.
Cikksorozatunk mai fejezetében Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke fejti ki gondolatait.
A hónap dilemmája mai fejezetében Románné Bolba Márta evangélikus lelkész válaszát olvashatod.
Cikksorozatunk mai fejezetében Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának gondolatait olvashatod az eutanázia kérdéséről.
A hónap dilemmája mai fejezetében Tóth Zsuzsanna buddhista tanító gondolatait olvashatod az eutanázia kérdéséről.
Dr. Hell Judit, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszékének professzora válaszol a kérdésre.
