Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság alig akad olyan, aki ne foglalkozna így vagy úgy a táplálkozása hatásaival. Nem csak a tudatosan élők és az egészség megszállottjai számára központi kérdés az ennivaló: azok is sokat agyalnak a témán, akik tudják, mennyire egészségtelenül élnek. Egy korai magyar életmód-tanácsadó, Bicsérdy Béla akkor értekezett szakaszos böjtölésről, makrobiotikus táplálkozásról és nyers kosztról, amikor az átlagember számára ez még nem volt igazán szempont.
A múlt század első felében nemzetközi ismertségre tett szert egy magyar életreformer, akiknek máig érvényes megállapításainál csak hajmeresztő túlkapásai érdekesebbek.
Egy kiugrott adóhivatalnok
Bicsérdy Béla 1872-ben született Budapesten, és a fiatalkora óta sportoló, jóvágású fiatalember kereskedelmi érettségije után vidéken dolgozott adóhivatalnokként. Akkor kezdett a tudatos táplálkozás és az egészséges életmód felé fordulni, amikor 20 éves korában szifiliszt diagnosztizáltak nála. A súlyos lefolyású, rengeteg szövődménnyel járó betegségre akkor még nem volt hathatós ellenszer (kortársa, Ady Endre 1919-ben bele is halt a kórba), de Bicsérdy eltökélte, hogy meg fog gyógyulni.
Ettől kezdve nemcsak különféle modern gyógymódok után kutatott rendszeres külföldi utazásai (Németország, Franciaország, Anglia) során, de nagyon foglalkoztatta az is, hogyan hat a táplálkozás az ember általános egészségi állapotára. Mivel a nem vallási indíttatású vegetarianizmus az angolszász kultúrában ebben az időszakban már jól ismert megközelítés volt, sőt 1883-ban már Magyarországon is megkezdte működését egy vegetáriánus egyesület, Bicsérdy is hamar megismerkedett a mozgalom alapelveivel, amelyeket rövid idő alatt a magáévá tett és személyes meggyőződése mentén tovább finomított.
Hamarosan a növényi alapú és nyers táplálkozás, később a különféle böjttípusok országjáró szószólója is lett, életvezetési alapelveit remek fizikuma sokak szemében megkérdőjelezhetetlenné tette.
„Hatalmas szál, tagbaszakadt ember, atléta tagokkal és hihetetlen izomerővel. Szobájában mázsás súlyok között él. Hetvenedik éve felé jár. Testi állapota – ebben a korban – orvosi szempontból csodálatraméltó” – írta az újság a már idősödő Bicsérdyről egy olyan korban, amikor a férfiak születéskor várható élettartama Magyarországon a hatvan évet sem érte el.
Bicsérdy, miután egyre többeknek beszélt szenvedéllyé váló életformájáról, hamar országos ismertségre és népszerűségre tett szert, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy a fentebb említett egyesület segítségével könyveket adott ki, később pedig már nagy érdeklődésre is számot tartó előadásokat tartott. Igaz, előadásain hívei mellett rendre megjelentek azok is, akik kételkedtek módszereinek hatékonyságában. Egyes források szerint az ellenkezést nehezen viselő Bicsérdy ilyenkor végső érvként lekapta felsőruháját, hogy valóban kidolgozott, acélos testével legyen élő bizonyítéka annak, hogy módszerei működőképesek. A háború után Németországba, később az Egyesült Államokba emigrált, itt halt meg 79 éves korában.
Bicsérdy és a vegetarianizmus
Bicsérdy előbb egészségügyi célból, később már erkölcsi, sőt vallásfilozófiai okokra hivatkozva száműzte az életéből a húst. Elsősorban gyümölcsalapú menüjavaslata kenyérrel, illetve nyers tejjel és nyers tojással egészült ki. Tanításaiban nemcsak az elsősorban növényekre alapozott étrendet, de a nyers kosztot is propagálta: úgy vélte, hogy főzés-sütés során az ételek tápértéke olyan drámaian csökken, hogy nem fejtik ki kedvező élettani hatásaikat, sőt kifejezetten ártalmasak. A nyers ételek viszont – hirdette – a ráktól a tbc-n keresztül a szifiliszig egy sor betegség kezelésére jók lehetnek.
A helyes táplálkozástól nemcsak egészségmegőrzést, de hosszú életet is remélt és ígért híveinek is. 1924-ben A halál legyőzése szerény címmel adták ki a gondolatait összegző munkát. Egy néhány évvel későbbi riportban úgy nyilatkozott, módszerének köszönhetően napi 22 óra munka mellett 2 óra alvással is jól működik, és célja, hogy legalább 600 évig éljen. Táplálkozás-élettani fejtegetéseit hamarosan történelmi és vallástörténeti ismereteivel és sajátos filozófiai megközelítéssel is kiegészítette. Sokak szerint ezzel túl messzire ment.
„A legelső emberek csak feldolgozatlan növényfélékkel táplálkoztak. Majd amikor gyümölcstelen tájakon kóborolva éhségük nagy volt, az állatok példányait is megették. A nyers hússal szembeni undorukat különböző eljárásokkal próbálták leküzdeni. Napról napra elkövetett törvénysértéseik nyomán aztán betegségeik keletkeztek, és megtört a paradicsomi harmónia. Kibontakozott a káosz, amelynek keretében ma is egyre fokozottabb arányban betegszik, vénül és pusztul az egész emberiség” – írta egyik munkájában.
Bicsérdy és a böjt
A különböző böjtalapú étrendek napjainkban is nagyon népszerűek, Bicsérdy idejében azonban meglehetősen unortodox kúrajavaslat volt többnapos, néha -hetes böjtöket ajánlani egy esetleg már eleve legyengült szervezetű embernek. Az amatőr életmódcoach ugyanis nemcsak a vegetarianizmust propagálta, de azt is sokszor kiemelte, hogy eleve jóval nagyobb mennyiségű ételt fogyasztunk annál, mint amennyire egyébként szükségünk lenne. Javaslata szerint így a húsok és állati halált követelő ételek elhagyása mellett az adagokat is drasztikusan csökkenteni kell, na meg hosszabb-rövidebb ideig böjtölni is szükséges. A böjttől fizikai és spirituális megtisztulást és sejtjeinek megújulását remélte – utóbbit az elmúlt évek orvosi kutatásai részben megerősíteni látszanak, Bicsérdynél pedig, saját bevallása szerint, minden téren hatásosnak bizonyultak ezek a megszorítások. Egy újságnak így nyilatkozott minderről:
„A hús nyolcféle veszedelmes mérget tartalmaz, a kávé és a nikotin visszavezeti az egyént a fejlődés útjáról. Ezelőtt 40-45 évvel még napi 1500 gramm kenyérre volt szükségem mint atlétának, ezt a mennyiséget 1907-ig 375 grammra csökkentettem, de így is degenerációs tüneteket okozott, a hajam kihullott, megőszültem. Harminc évvel ezelőtt azonban teljes felismerésre jutottam, a táplálkozásban eljutottam a dinnyéhez, a citromhoz, a salátához, a mézhez, rendszeremben mester lettem, szellemi és testi erőm folyton növekszik, hajam és bajuszom kinőtt és többé nem ősz.”
Sajnos ugyanakkor nem minden követője reagált ilyen jól erre a táplálkozási irányzatra. Hívei közül többen halálra éheztették magukat a súlyos betegségből való gyógyulás vagy életkilátásaik javítása érdekében.
A polihisztor
Nem túlzás hívekről beszélni, annál is inkább, mert a karizmatikus, jó megjelenésű Bicsérdy jóval több volt, mint kiugrott hivatalnok. Sokoldalúságával a maga korában igazi polihisztornak számított. Az a fajta elbűvölő ember lehetett, amilyenekből a tömegeket megbabonázó szektavezérek is lesznek. A fiatalkora óta rendszeresen gyakorlott sporttevékenységnek hála egyedülállóan jó fizikummal rendelkezett, búvárversenyt nyert, ötvenévesen pedig 188 kilót tudott fekve kinyomni, sikereiről a nemzetközi sajtó is cikkezett.
Mindemellett állítólag a művészetben is jeleskedett, és műveltségét is nehezen érték utol a kortársak. Könyvtárában mintegy hatezer kötet sorakozott, pesterzsébeti lakásának falát saját („Szinyei modorát idéző”) képei díszítették, ennek kölcsönzött sajátos bájt a lakásban szerte heverő többféle kisebb-nagyobb súly és erőfejlesztő eszköz.
Bicsérdy maga is tisztában volt nagy formátumával és azzal, hogy erősen hat az emberekre. Egy idő után egyszerűen Mesterként aposztrofálta magát, az elvekből misszió, sőt vallás lett, Bicsérdy elkezdte követőit tanítványoknak nevezni, sőt amerikai emigrációja alatt egyházat is alapított. Egy Romániához tartozó szigeten kommunát hozott létre elvbarátaival. 1926-ban az itthoni sajtót is szenzációként járta be a hír, hogy Bicsérdy akkori jobbkeze, életmódtanácsainak egyik legszorgosabb befogadója a telepen öngyilkos lett.
A bicsérdisták
Bicsérdy követőinek száma a kezdeti időkben (a 20. század első két évtizedében) lendületesen növekedett, állítása szerint egyik pesti, három hónapos látogatása idején 17.000 ember kereste fel őt életmódtanácsért, és a vega életmód (többek között neki is köszönhetően) olyan széles körben ismert lett, hogy „A” vegetáriánus filmbéli karaktert is ihletett.
Ebben az időszakban már bicsérdista névvel illették a hóbortos követőket, sőt a témában kevésbé járatosak a vegetáriánusokat úgy általában is. Bicsérdy hívei nem győztek elég hálásak lenni mesterüknek, állapotjavulásukról lelkendező leveleikben tájékoztatták is. Ezeket a Mester a szélesebb közönséggel is rendre megosztotta.
„Azonban megjött a tavasz és kiélvezhettem a megjelenő friss gyümölcsök fogyasztását. A hús, a mészárszék, valamint a húsfogyasztó emberek szaga azóta elviselhetetlenek tűnik számomra” – írta egy lelkes bicsérdista.
„87 kg-os testsúlyomból 29 kg-ot égettem el, így hát 1924. augusztus 20-án, gyümölcs fogyasztással 56 kg-os voltam. Ettől kezdve nem csökkent tovább a testsúlyom, és mostanra már felszedtem 14 kg-ot, vagyis 73 kg-os vagyok. Megállapítottam tehát, hogy a Mesternek minden egyes szava igaz” – írta rajongva egy másik.
Még érdekesebbek a Mester által közölt esettanulmányok, amelyekben nemcsak kortárs gyógyultakról, de 100-200-300 évvel korábban élt, és a vegetarianizmus és a böjt segítségével matuzsálemi kort megélt elvtársakról is beszámolt. Figyelemre méltó például egy bizonyos (207 évet megélt) skót Mac Crain esete, aki ugyan még csak kapiskálta, mely ételek fogyasztandók, valamit már megsejtett a később Bicsérdy által feltárt igazságból.
„Naponta egyszer táplálkozott. Erejéről és kitartásáról volt híres. 157 éves korában sikeresen birkózott erőteljes ifjakkal. Akkor étkezett, ha nagyon éhes volt, és gondos rágás mellett lassan evett. Vaj, sajt, kevés kenyér és gyümölcs szerepelt napi étlapján.”
Az angol Jenkins 170 évet élt meg, pedig ő is alig evett valamit.
„Ha közérzetében rosszabbodást észlelt, azonnal böjti napokat iktatott be magának. Amikor a 160. életévét betöltötte, II. Károly angol uralkodó kocsit küldött érte, hogy udvarába vitesse, azonban Jenkins a 200 angol mérföldet inkább gyalog tette meg.”
Az alábbi kabaréjelenetet a harmincas években írták, nem véletlen, hogy a főszereplő, épp a vegetarianizmus útjára lépő feleség is Bicsérdyre hivatkozik, amikor férjét akarja meggyőzni.
Ellentábor
Mivel a Bicsérdy körül kialakuló kör egyre inkább a vallásos imádat jeleit mutatta, törvényszerűen megjelentek a legalább ugyanilyen hevességgel ellenkező, Bicsérdyt szélhámosnak, kuruzslónak, sőt gyilkosnak kikiáltó hangok. A megosztó guru ellen nemcsak a hasát szerető középosztály, de az orvosok is kikeltek, és szúrta a szemét a henteseknek is, akik szintén egyfajta egységfrontba tömörültek ellene.
Az orvosoknál az olyan kijelentések tették fel a pontot az i-re, mint
„Betegség csak egy van, ahogy egészség is csak egy. Egyetlen betegség létezik, és az a diszharmónia, amely a természeti törvénysértések módja és fokozatmértéke szerint különböző szimptómák útján jut kifejezésre.” A hentesek egyszerűen attól féltek, hogy a rossz reklám miatt kevesebb bevételük lesz majd, és Bicsérdy egyik budapesti látogatása alkalmával állítólag „hurka, kolbász, sonka, rántott csirke” feliratú transzparensekkel tüntettek ellene mindazok, akik húst akartak enni vagy eladni. A valóban meglehetősen sármos Bicsérdy Budapestre érkezését a filmhíradó is megörökítette, ugyanakkor egy újságíró Bicsérdy, a gyilkos néven írt röpiratot ellene.
Amilyen megosztó volt személyisége, pont annyira eltért a két tábor róla alkotott véleménye. Hívei szerint puritán életet élt, télen is mezítláb járt, csak minimális táplálékot vett magához, ellenzői szerint viszont dúsan megrakott asztal mellé ült le még a vega sziget lakói szeme láttára is, és nem kis pénzt halmozott fel.
A támadásokra reagálva Bicsérdy később beszüntette könyvei kiadását, és korábbi nyilvános előadásairól is lemondott. Gyakran hangoztatta, hogy a közönség nagyobb része egyszerűen képtelen volt megérteni a tanításait, és a fentebb említett sajnálatos és botrányt is okozó éhezéses halálesetek is inkább tanai félreértelmezéséből adódtak. A későbbiekben, ha nagy létszámú előadásokat nem is, de híveinek zárt körű, ingyenes workshopokat azért tartott.
Kókler vagy mester volt a nyerskoszt-apostol?
Nem könnyű igazságosnak lenni Bicsérdyvel. Egyes nézeteivel nem érdemes vitatkozni (például hogy kevesebb húst kellene ennünk, a zöldségek és gyümölcsök tápértéke csökken a főzés során, a böjt messze több kedvező élettani hatással bír, mint a fogyás), és a maga korában tényleg nagyon atletikus fizikuma, teljesítményei és szépkora megint mintha igazolni látszanának állításainak egy részét. Túlzó, sőt sarlatángyanús kijelentései, a körülötte kialakuló vallásos áhítat viszont elfogadhatatlan. Korábban sem igen boldogultak vele, hogyan is tartsák számon.
Bicsérdy emlékezete sokáig élénken élt az itthoni köztudatban, 1973-ban a Magyar Szó című napilapban jelent meg egy hosszabb írás Bicsérdy „üzelmeiről”. Szabó László: Bicsérdy, a milliomos szektaalapító címmel írt cikke alapján hősünk nem több, mint kuruzsló, sőt annál is rosszabb: a hiszékenység meggazdagodni vágyó, gonosz vámszedője. Tisztességtelen ember, aki nemcsak híveit verte át, de magánemberként is könnyűnek találtatott: összetört szívű feleségeket hagyott hátra, és (állítólag) 37 gyerekéből mindössze egyet ismert el sajátjának. Kettős megítélését ugyanakkor mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy halála után 20 évvel is terjedelmes cikkben foglalkoztak "üzelmeivel", és hogy arra reagálva Bicsérdy szépkort megélt hívei közül többen is felháborodott hangú olvasói leveleket küldtek, nehezményezve mesterük rossz színben való feltüntetését.
