Ezért van még ma is pestisjárvány a világban

Olvasási idő kb. 4 perc

A pestis végigkísérte az emberiség történetét, időnként pedig még ma is áldozatokat követel. A betegségről ma már sokkal többet tudunk, mint korábban, köszönhetően egyrészt a régészeti, történelmi kutatásoknak, másrészt az orvostudomány és a DNS-kutatás fejlődésének.

A középkor rettegett betegsége, a pestis még napjainkban is felüti a fejét a világban. Novemberben Kínában regisztráltak pestises betegeket, korábban pedig Coloradóban és Madagaszkár szigetén is felbukkant a járvány, mely az utóbbi helyszínen szinte minden évben halálos áldozatokat szed. A kortárs pestisjárványok vizsgálatával jobban megismerhetjük a történelmet átformáló betegséget, a történészek pedig segíthetnek az orvostudománynak a kór elleni harcban – olvasható a History Today cikkében.

Évszázadokig viaskodtak a kórral

A tudósoknak csak nemrégiben sikerült megbizonyosodniuk róla, hogy a ma felbukkanó pestisjárványokat ugyanaz a baktérium, a Yersinia pestis okozza, mint egykor a középkori Európát megtizedelő bubópestist, vagyis fekete halált. Az első dokumentált pestisjárvány a 6. században tört ki Egyiptomban, majd a 8. századig tombolt Európa, Észak-Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein. A második legismertebb pestisjárvány a 13. századi Európában indult, és egészen a 18. századig eltartott. A harmadik ismert járvány a kínai Jünnan tartományból kezdődölt 1855-ben, és mindegyik kontinensre eljutott.

Középkori önsanyargatók vonulnak a kereszttel, próbálván megtisztítani a várost a csapástól
Fotó: Photos.com / Getty Images Hungary

A járványt okozó baktériumot 1894-ben Hongkongban azonosította Alexandre Yersin svájci orvos-kutató. A kórokozó azóta is az ő nevét viseli. A kutatóknak az ezredforduló környékén sikerült meghatározniuk a modern Yersinia pestis baktérium DNS-szekvenciáját, a múltban pusztító baktérium örökítőanyagának kinyerése és szekvenálása azonban kihívás elé állította a tudományt. Ekkoriban a baktériumot alkotó 4,6 millió bázispárból mindössze 50-75 párt sikerült azonosítani a középkori embermaradványok révén.

Végül 2011-ben a Max Planck Intézet munkatársai bejelentették, hogy sikerült a fekete halál 14. századi londoni áldozatainak maradványaiból kinyerniük, szekvenálniuk és újraalkotniuk a középkori járványért felelős baktérium genomját. A kutatók felfedezése azt bizonyította, hogy minden napjainkban létező Yersinia pestis baktériumtörzs eredete visszavezethető az 1347–1351 között tomboló nagy európai pestisjárványig. A szakemberek a középkori járvány és a 68. századi, egyiptomi eredetű pestis között is találtak kapcsolatot.

2018 júniusában szintén az említett kutatóintézet tudósainak sikerült azonosítaniuk a legkorábbi ismert, mintegy 3800 éves pestisbaktérium-törzset. Egy Oroszországban feltárt bronzkori sírban fekvő két csontvázban bukkantak rá a kutatók a Yersinia pestisre – ezt összevetve a korábbi kutatásokkal a középkori, illetve mai baktériumtörzseket sikerült visszavezetni egy közös családfára.

Ázsia a pestis hazája

A pestisbaktérium különböző fajtái valószínűleg egyetlen közös őstől származnak, melyből különböző változatok fejlődtek ki és terjedtek el az évezredek során. Ezek némelyike mára kihalt, mások mutálódtak – rendkívüli alkalmazkodóképessége tehet arról, hogy a pestis az egész világot meghódította. A kortárs tudományos fejlemények a történészek gondolkodását is átalakították az utóbbi években – míg korábban elsősorban az európai pestisjárványokra koncentrált a történelemtudomány, ma már inkább globális jelenségként vizsgálják a betegséget.

A pestis története szorosan összefügg az emberi társadalmak, a kereskedelmi utak, a földrajzi felfedezések történetével. A kutatók úgy gondolják, a Yersinia pestis a Kína középső részétől Észak-Tádzsikisztánig terjedő, északon a mongol sztyeppék által határolt Tibeti-Csinghaj-fennsíkról ered. A 6. századi egyiptomi járványról szóló legkorábbi írásos beszámolók Pelusium (a mai Tell el-Farama) város kikötőjében, a Nílus deltájának keleti vidékén figyelték meg a betegséget. Korábban a történészek úgy gondolták, Afrikából érkezhetett a baktérium Egyiptomba, ma azonban már úgy vélik, Közép-Kínából került oda az Indiai-óceán déli kereskedelmi hajóútjain keresztül, és a Nílusba a Vörös-tengerből jutott át.

Európába is Ázsiából, a selyemút, illetve a Délkelet-Ázsiát Kelet-Afrikával összekötő tengeri kereskedelmi útvonalak mentén jutott el a betegség a 13. században. Nem véletlen, hogy manapság is a Tibeti-fennsíkhoz közel fordul elő a legtöbb pestises megbetegedés. Ez a terület egyfajta baktériumraktárként üzemel, ahol a Yersinia pestis fennmaradhat és szaporodhat. Az itt honos rágcsálók, különösen a mormoták, immunisak a betegségre, és képesek hordozóként továbbhurcolni.

Rágcsálók terjesztették el a világon a kórt
Fotó: RapidEye / Getty Images Hungary

A bolhák és a fertőzött állatok húsa is terjeszti

A fertőzött rágcsálók (mormoták, egerek, patkányok) és nyúlfélék a vérüket szívó bolhákon keresztül, harapásukkal, illetve húsuk elfogyasztása által képesek átragasztani a kórt a nagyobb testű, ragadozó állatokra és az emberre. Tavaly májusban egy mongol házaspár azután kapta el a pestist, hogy nyers mormotavesét evett. A novemberi kínai járvány egyik áldozatát vadnyúlhús fertőzte meg. A második nagy pestisjárvány során a betegség legfőbb hordozója az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten honos ugróegér volt, mely még ma is gyakran terjeszti a kórt.

A pestis azért maradhatott fenn évszázadokon át Európában, mert az Alpokban is nagyszámú mormotapopuláció található, mely a Tibeti-fennsíkhoz hasonló raktárként szolgálhatott a baktérium számára az öreg kontinensen.

Az egykor fekete halálként emlegetett betegség ma is aktív, és időről időre felbukkan valahol a világban. A pestis történetén keresztül végigkövethetjük az emberi kultúrák találkozásának és terjeszkedésének útját, a modern orvostudomány és a történelemkutatás pedig kéz a kézben segíthetnek egymásnak megismerni a továbbra is halálos kórság természetét.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.