Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Blob, azaz a Massza akár egy horrorfilmből is jöhetett volna – nevét egyébként onnan is kapta. A világ egyik legkülönösebb élőlénye, hiszen szinte lehetetlen megölni, száj nélkül eszik, agy nélkül gondolkodik, és a szaporodása sem mindennapi.
1973-ban, a texasi Dallastól nem messze Marie Harris nagyon furcsa dolgot fedezett fel a kertjében. Habos, krémes, halványsárga, omletthez hasonlító valamit, ami zavaró módon nőttön-nőtt. Marie fogta a gereblyét, és igyekezett szétverni darabokra. Két nappal később azt látta, hogy a lény regenerálódott. Ekkor szólt a férjének, aki bottal esett neki az izének, később pedig mérget öntött rá. Semmi hatás. A dolog a nagynyomású víznek és a fegyvereknek is ellenállt. A házaspár feladta, ám nem sokkal később a valami eltűnt, nyomot sem hagyva maga után. Marie-ék meg voltak róla győződve, hogy ez csak valami földönkívüli lény lehetett – nincs más értelmes magyarázat. Pedig van: a furcsa élőlény a Blob, azaz a Massza becenévre hallgat, és nagyon is e világi teremtmény.
Nem lehet besorolni
Nem növény, nem állat és nem gomba, mégis kilencszáz fajtáját azonosították már. Jelen van minden kontinensen, színe sárgás, kiterjedése folyamatosan változik. Úgy néz ki, mint egy paca, amit ott felejtettek, nincsen látható feje, szeme, sem agya vagy végtagjai. Mégis érzékeli a fényt, táplálkozik, szaporodik, sőt gondolkodik is. Nem véletlen, hogy tudományos neve, a Physarum polycephalum helyett Masszaként emlegetik egy 1958-as horrorfilm nyomán. Abban az űrből érkező alaktalan massza nehezíti meg az emberiség létezését, és eszik meg mindent, amit csak be tud borítani. Ez az élőlény azonban nem veszélyes, legfőképpen azért érdekes, mert egyszerűen nem értjük, hogyan működik.
Nincs agya, de tanul
A blob tulajdonképpen egyetlen hatalmas sejt, azaz nincs agya, sem más szervei. Mégis, ha két különböző lény találkozik és egyesül, bizonyítottan átadják egymásnak a tudásukat. Sőt, ha utána szétválnak, viszik magukkal azokat az információkat, amiket az egyesüléssel szereztek a másiktól. Amikor tudósok Petri-csészékben kitenyésztették őket, érdekes kísérletbe fogtak. A mozgó állatok útjába veszélyesnek látszó, de valójában ártalmatlan anyagot tettek, többek között sót. Azok elindultak, hogy megszerezzék a són túl elhelyezett táplálékot. A só láttán lelassultak, ám miután átkeltek rajta, rájöttek, hogy az nem ártalmas a számukra. A tudósok ezeket a tapasztalt masszákat párosították olyanokkal, amelyek még nem tették meg a són keresztül az utat. A kétezer darab blob közül mindegyik tapasztalt átadta a tudását a többieknek, akár úgy is, hogy egy sólovag három vagy négy tapasztalatlan társával egyesült. Mikroszkóp alatt látni is lehetett egyfajta újonnan kialakult csatornát, ami az egyesült állatok információcseréjének színtereként funkcionált. Ugyanilyen módon a táplálék térbeli elhelyezkedését és az oda vezető legrövidebb vagy leglogikusabb utat is képesek megosztani egymással.
Nincs lába, de mozog
A massza alapvetően az erdők talaján éldegél, mintha csak penészfolt lenne egy kövön vagy szemétkupacon. Mérete néhány négyzetcentimétertől több négyzetméterig terjedhet. Ugyanakkor nincs helyhez kötve, képes a helyváltoztatásra, mégpedig óránként egy centiméteres sebességgel. Szeme sincs, de a fényt mégis érzékeli, és azt is, ha táplálék kerül a közelébe.
Nincs szája, de eszik
Természetes élőhelyén a blob gombákat és baktériumokat eszik. Ám laboratóriumi körülmények között kiderült, hogy imádja a zablisztet. Ennek megszerzése érdekében akadályokon ível át és labirintusokon megy keresztül. A kutatók lemodellezték Tokiót és az azt körülvevő 36 várost, mindenhová kis zablisztkupacokat elhelyezve. A massza hasonlóan nyúlt ki és ágazott el ragacsos csápjaival, mint Tokió vonatrendszere, lenyűgöző találékonysággal kötve össze a táplálékforrásokat.
Megölni szinte lehetetlen
A blob élete ezenkívül is tartogat izgalmas – és érthetetlen – meglepetéseket. Ott van például a neme. Az emberekben a nemet a spermium által hordozott X- vagy Y- és a petesejt által hordozott X-kromoszómák kombinációja határozza meg. Az új sejt XY-kombinációval fiú, XX-kombinációval lány lesz. A masszánál azonban ez egy kicsit másképp működik. Nem kettő, hanem háromféle nemi kromoszómája van, és ezeknek nagyon sokféle – egészen pontosan 720 – kombinációja alakulhat ki. Ha sikeres volt a randevú, és kompatibilis volt a két lény génkészlete, a blob nagy kiterjedésű telepeket is létrehozhat.
Megölni szinte lehetetlen, ugyanis elképesztő megújuló képességgel rendelkezik. Nem gond, ha félbevágják, és nagyon kedvezőtlen körülmények között, például szárazság esetén egyfajta alvó üzemmódba helyezi magát, és vár, amíg újra aktívabb lehet. Ekkorra is megőrzi azonban azt, amit korábban megtanult. A blob tehát a tudomány egyik megfejtetlen rejtélye, bár minden bizonnyal nem sokáig marad az, hiszen folyamatosan tanulmányozzák. Nemcsak azért, hogy feltérképezzék a működését, de azért is, hátha segítséget nyújt a szennyezett erdei talajok tisztításában vagy egy újfajta antibiotikum kifejlesztésében is.
