Szó szerint összemennek az állatok a klímaváltozás miatt

Olvasási idő kb. 2 perc

Brit kutatók szerint a globális felmelegedés hatására rohamos mértékben csökkenni fog az állatok testmérete a közeljövőben, ugyanis így próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Napjainkban a természeteshez képest ezerszeres ütemben folyik a különböző állatfajok kipusztulása. Ehhez fogható biológiai krízis utoljára a dinoszauruszok kihalásakor volt tapasztalható a bolygónkon, amikor is az állatvilág 75 százaléka eltűnt a föld színéről. A túlélés azoknak a fajoknak fog sikerülni, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a klímaváltozás és az egyéb, ember által okozott károk miatt megváltozott környezeti viszonyokhoz. A Southamptoni Egyetem kutatói szerint – akiknek tanulmányát a Massive Science szemlézi – a fennmaradás egyik kulcsa a méretcsökkenésben rejlik.

Mernek kicsik lenni

A túlélésért vívott harcból az apró testű emlős- és madárfajok kerülhetnek ki győztesen. Nagy előnyt jelent, ha egy állatfaj változatos élőhelyeken képes megtelepedni, és szapora mértékben tud utódokat világra hozni. Ennek megfelelően a legnagyobb nyertesek a nyúlfélék, illetve a kis termetű énekesmadarak lehetnek, míg a vesztes oldalon az olyan, élőhelyükhöz szorosan kötődő fajok állnak, mint a farkasok vagy a tengeri vidrák. Utóbbiak esete azért is különösen gond, mert ezek az állatok kulcsfontosságú szerepet játszanak élőhelyük ökoszisztémájának kialakításában és fenntartásában, így eltűnésük katasztrofális következményekkel járhat.

Összemennek az állatok
Fotó: Tim Platt / Getty Images Hungary

A kicsiké tehát a jövő, és ehhez igyekszik alkalmazkodni a természet. Az állatfajok méretbeli zsugorodása természetes jelenség, és korántsem újdonság. A tudósok szerint az elmúlt százharmincezer évben mintegy 13 százalékkal csökkent az állatok testtömege. A jövőben azonban a folyamat igencsak felgyorsulhat – az egyetem kutatói úgy vélik, kétszáz év múlva a mai testtömegük egynegyedével lesznek kisebbek az egyes állatfajok. Több mint tizenötezer különböző emlős- és madárfaj vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A kutatásban figyelembe vették az állatok testtömegét, szaporodási rátáját, étrendjét, élőhelyük változatosságát, illetve a generációváltások közötti időtartamot.

Mi okozzuk a katasztrófát

Az állatvilágot veszélyeztető folyamatok oka elsősorban az emberiség környezetpusztító magatartása. A klímaváltozás, a nagymértékű vadászat és mezőgazdasági tevékenység, illetve az állatok élőhelyének kiirtása mind-mind jelentősen hozzájárul ehhez a szomorú jelen- és jövőképhez. Ugyanakkor nem késő még cselekedni: ha sikerülne megmenteni az egyes ökoszisztémák egyensúlya számára létfontosságú fajokat, megóvhatnánk az állatvilágot és a környezetet a katasztrófától. Ehhez azonban cselekednünk kell, és lehetőleg azonnal.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?