A D-vitamint, melyről a legtöbbünknek első körben valószínűleg a napsütés jut eszébe, épp a közelmúltban keverte gyanúba egy nagyszabású tanulmány. A szerzők megállapítása szerint ugyanis a különböző étrend-kiegészítőkkel bevitt nagy mennyiségű D-vitamin nem járul hozzá számottevő mértékben a csontok egészségéhez, jelentősen megnöveli cserébe a túladagolás kockázatát. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy a szóban forgó vegyület azért messze nem csak a kalcium-anyagcserében játszik fontos szerepet, és ha már a tudományos kutatások végső konklúziója szinte minden esetben az, hogy még több tudományos kutatásra van szükség, nézzük, milyen megállapításokat tettek a Professor Health által szemlézett legújabb tanulmányok!
#1 – Cukorbetegség
A PLOS Medicine Open Access folyóiratban ez év májusában publikált nemzetközi óriáskutatás eredményei szerint a megfelelő D-vitamin-bevitel mintegy 14 százalékkal csökkentheti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A kutatók a tudományos élet előmozdítására megnyert mintegy 430 ezer résztvevő vérében a D-vitamin szintjét jelző biomarkereket mértek, saját bevallásuk szerint azért, mert a korábbi vizsgálati eredmények nem voltak elegendőek annak eldöntéséhez, hogy a D-vitamin alacsony szintje ténylegesen összefügg-e a cukorbetegség kialakulásával, vagy szimplán csak egy rosszabb egészségi állapotot jelez, ami azután valószínűsíti a diabétesz felbukkanását is. Ling Lu és csapatának eredményei most azonban meghozták számunkra az oksági következtetés szabadságát, így kijelenthetjük, hogy az optimális szinten tartott D-vitamin-szint hosszú távon tényleg megvédhet bennünket a cukorbaj rémétől.
#2 – Mellrák
Alig egy hónappal később szintén a PLOS Medicine hasábjain bukkant fel az az amerikai kutatás, melyben a D-vitamin optimális koncentrációját 60 ng/ml-ben határozzák meg. A kutatók legalábbis azt mondják, ez vagy az ennél nagyobb sűrűség az, amelynél a mellrák kialakulási kockázata a legalacsonyabb (a D-vitamin-szint meghatározására a kutatók a 25. szénatomon hidroxilált D-vitamin mérését alkalmazták).
Ezt a koncentrációértéket nehéz lenne persze időegység alatti csukamájolaj-bevitelre konvertálni, az 1713 nő bevonásával végzett kutatás eredményei alapján az azonban világosan látszik, hogy akiknek legalább 60 nanogramm D-vitamin volt egy milliliter vérükben a vizsgálati szuri idején, azoknál 82 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki később emlődaganat, mint azoknál, akik csak 20 nanogrammot vagy még kevesebbet tudtak ebből felmutatni.
#3 – Végbélrák
Szintén idei termés az az amerikai kutatás, melyben a végbélrák kialakulásának kockázatát vizsgálták a vér D-vitamin-szintjének függvényében. Nekik 70-100 nmol/l-re jött ki a matek, ami átszámítva egyébként még valamennyivel kevesebb is, mint a korábbiakban említett 60ng/ml koncentráció. A csaknem 13 ezer résztvevő bevonásával készült tanulmány szerint ez az érték – amellett, hogy alacsonyabb, mint a központi direktíva által javasolt – mintegy ötödével csökkenti a végbéldaganat kialakulásának kockázatát.
#4 – Légzésfunkciók
Úgy tűnik, 2018 júniusa a D-vitamin kutatásának hónapja volt, ugyanekkorra datálható ugyanis a légzésfunkciók és az optimális D-vitamin-szint összefüggéseit idősebb, 45-69 éves résztvevők körében vizsgáló tanulmány is. Az eredmények persze itt is a magasabb bevitel jótékony hatásaira mutatnak.
Az elemzésekben az 50 nmol/l vagy ennél alacsonyabb D-vitamin-szintű jelentkezőket hasonlították össze a legalább 100 nmol/l koncentrációval büszkélkedő, lelkes vitaminszedőkkel. Az eredmények szerint pedig az előbbiek 32 százalékkal nagyobb eséllyel számoltak be asztmás tünetekről, 54 százalékkal volt valószínűbb a hörghurut, 37 százalékkal a nehézlégzés valószínűsége, míg 42 százalékkal sanszosabb volt az is, hogy szorító érzéssel küzdenek a mellkasuk táján.
#5 – Terhesség
Végül pedig úgy tűnik, megszületni sem kell ahhoz, hogy a D-vitamin védő hatását élvezhessük. Sunni L. Mumford és munkatársai szeptemberben publikált tanulmánya szerint ugyanis a megfelelő D-vitamin-ellátottság már a magzatokat is védi, mi több, a fogantatás esélyét is megdobja egy kicsit. Az elemzésben használt adatok olyan nőktől származtak, akik korábban egy vagy két alkalommal veszítettek már el terhességet.
Az amerikai kutatók a 75 nmol/l-es koncentrációnál húzták meg a bűvös határt, melyet az 1191 résztvevő közül 47 százaléknak nem sikerült megugrania, az ő eredményeiket hasonlították később a tisztességes vitaminfogyasztók értékeihez. A statisztikai analízis szerint a teherbeesés esélyét 10; a magzat sikeres kihordásáét 15 százalékkal növelte a D-vitamin megfelelő szintje.
Ha mélyebben érdekel a téma, és 5 perced van utánaolvasni, ezt a cikket ajánljuk, ha 10, akkor ezt, ha pedig órákat is szívesen eltöltenél D-vitamin-műveltséged elmélyítésével, akkor ezt!
