A fogyasztói kultúra túl nagy hangsúlyt fektet a megjelenésre, külsőnk jelentősége toxikus mértéket öltött.
A szlogen, melyet a média folyamatosan belénk sulykol, és mára társadalmi elvárássá vált, így hangzik:
Légy tökéletes! Légy karcsú és izmos! Maradj fiatal örökre! Válj saját magad legtökéletesebb verziójává!
A WMN és a Dove 2016 áprilisában készített egy online felmérést Nagy Szépségteszt néven, amelyben több mint 5500 fő, döntően (60 százalékban) 20 és 35 év közötti nő vett részt.
A felmérésből többek között az is kiderült, hogy a nők valóban gyakran hasonlítják össze magukat másokkal. Az elemzésben közzétett adatok szerint a magyar nők több mint háromnegyede (79 százalékuk) rendszeresen teszi ezt, és ha az összehasonlításból rosszul jönnek ki, az bizony a mindennapjaikra is kihat:
minden második nő úgy éli meg, hogy az egész napja el van rontva, ha nem néz ki elég jól.
A résztvevők egy további jelentős része (84 százalék) értett egyet azzal, hogy a mai nőknek sokkal komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük, ha szépségről van szó, mint bármikor korábban, és szinte minden válaszadó (97 százalék) úgy érezte, hogy a társadalom elvárja a nőktől, hogy vonzók legyenek.
A nők önértékelésén sokat ront a média is, melynek kapcsán úgy érzik, hogy a reklámok olyan elvárásokat támasztanak külsejükkel, alakjukkal szemben, amit egy átlagos nő sosem tud elérni – ezzel a válaszadók 97 százaléka értett egyet.
Olyan kor ez, melynek a fiatalság, a szépség, és az egészség a rögeszméje
A média kitartóan emlékeztet arra, hogy a karcsú, kecses test, a vonzó arc a boldogság kulcsai, a tökéletesség az útlevél mindenhez, ami jó az életben, közben a magazinok és tanácsadó rovatok folyamatosan azt mondják, hogy mindenkinek vállalnia kell azért a felelősséget, ahogy kinéz. A képek összehasonlításra ösztönöznek, hogy milyenek vagyunk, illetve milyennek kellene lennünk.
Létezik kiút ebből a negatív spirálból? Hogyan vonatkoztassunk el a média által belénk táplált elvárásoktól, és hogyan találjunk rá magunkra újra, amikor legszívesebben sírva fakadnánk attól, amit a tükörben látunk? Renee Engeln, az Illinois állambeli Északnyugati Egyetem pszichológia professzora a Psychology Today-en megjelent írásában ennek kapcsán a következő "mantrákat" ajánlja:
1. Nem az az elsődleges funkciója a testednek, hogy szexuális tárgy legyen
A nőiesség, nőiség sokkal több, mint a puszta szexuális kisugárzás, amit az épp divatban lévő testideálhoz mérten áraz be a társadalom húspiaca. Nem a kilóid száma vagy, és nem is a mellméreted, és nem annyit érsz, amennyit a különböző szépészeti beavatkozásokra költöttél.
2. Szeresd a tested!
Nem kell, hogy mindenkinek tetsszél, de sokat segít az önbecsüléseden, ha megtanulod szeretni azt, ahogy kinézel. Minden test tud szép és vonzó lenni. Ne a média által rád erőltetett szemüvegen keresztül szemléld magad! Engedd el az Instagram-sztárok tökéletesre edzett, operált és photoshopolt világát, és lapozz fel pár művészeti albumot! A szobrászok és festőművészek rajongva örökítik meg a női bujaság és szépség sokszínűségét az ókortól napjainkig. Hidd el, tökéletlenül is tökéletes vagy!
3. Több vagy, mint a tükörképed!
Ne légy annak a kétdimenziós képnek a foglya, amit a tükörben nézel! Azoknak, akik szeretnek, akik vonzódnak hozzád, akiket leveszel a lábukról, sokkal több vagy a puszta megjelenésednél!
4. Tégy jót valakivel!
Ha magad alatt vagy, próbálj meg segíteni másokon. Helyezd át a fókuszt! Amint kikerülsz saját világod középpontjából, és valaki mást, valami mást helyezel előtérbe, az aggodalmaid szertefoszlanak. A másokkal való törődés önfeledtté tesz, felszabadít.
Ha még többet szeretnél olvasni arról, mit tehetsz a magabiztosságodért, itt megteheted:
