Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Manapság olyan könnyen ítélnek meg valakit csak azért, mert raszta, cigány, kigyúrt vagy Downos - a lényeg, hogy eltérjen az átlagtól. Ez a fotósorozat azt mutatja meg, mi van a külső mögött.
Egy társadalom működésének egyik alapja, hogy tagjai elfogadóak és toleránsak legyenek egymással. Erre az - itthon mára szinte utópisztikus - elképzelésre szeretné felhívni a figyelmet a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület kampánya. A gyűlöletbeszéd elleni témakörben hirdetett pályázatukra született meg az Orosházi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat fotósorozata. Képeiken bemutatnak jó néhány olyan személyt (akik egyébként mind a városban élnek és/vagy dolgoznak), akiknek külseje tökéletesen megtestesít olyan, az átlagtól eltérő sztereotípiákat, amiket a társadalom amúgy olyan jól tud gyűlölni. Van közöttük cigány srác (aki valójában teológushallgató), raszta hajú hippilány (aki gyerekeket segítő önkéntesként dolgozik), szanaszét tetovált fiatal fickó (civilben sérült gyerekekkel dolgozik és amatőr költő), fiatal, kigyúrt macsó (aki amúgy bankfiókigazgató), vagy Down-szindrómás fiatalember (aki felszolgálóként dolgozik).
A kampány a hétköznapi normáktól eltérő embertársaink elfogadását célozza meg azzal, hogy a sztereotip sémák mögé néz, hogy ezzel rábírja a társadalmat is arra, hogy ne okvetlenül az első, csak a külső megjelenésen alapuló megítéléssel álljanak egymáshoz a tagjai. A cél az volna, hogy mindenki közvetlen tapasztalatok megélésével, és ne szimplán a megjelenése alapján ítélje meg a másikat.
