Digitálisan is elérhetőek a Bauhaus tankönyvei

Olvasási idő kb. 2 perc

A 20. század egyik legmeghatározóbb művészeti iskolájának anyagát a francia Bibliotheque Kandinszkij digitalizálta.

A francia Bibliotheque Kandinszkij a közelmúltban digitalizálta a Bauhaus művészek és gondolkodók által írt könyveket, folyóiratokat és ritka kéziratokat, melyek augusztus közepétől már szabadon hozzáférhetőek a nyilvánosság számára is. Elérhető többek között a Walter Gropius által 1925-ben szerkesztett Internationale Arkitektur, Moholy-Nagy László tipográfiái, valamint Le Corbusier, Adolf Loos vagy Frank Lloyd Wright alkotásairól készített fotók is. De beleolvashatunk például Piet Mondrian vázlataiba és Paul Klee 1923-ban írt Pädagogisches Skizzenbuch (Pedagógiai vázlatfüzet) című oktatási anyagába is.

Fotó: monoskop.org

A digitális gyűjtemény borítélkolhatóan valódi aranybánya a művészettörténet iránt érdeklődőknek, akik ezentúl ingyenesen juthatnak hozzá a 20.század első felének legjelentősebb művészeti intézményének anyagához – írja a fascodesign.com a nem mindennapi, a digitalizálás terén mérföldkőnek számító projektről.

A később Bauhaus néven ismertté vált kísérleti művészeti iskolát Walter Gropius két weimari művészeti iskola összevonásával alapította 1919-ben, melyhez olyan építészek, tervezők és festők csatlakoztak, mint Ludwig Mies van der Rohe, Hannes Meyer, Piet Mondrian, Vaszilij Kandinszkij, Paul Klee és Josef Albers. A Bauhaus program legfőbb célkitűzése Gropius szerint az volt, hogy választ adjon a művészeknek arra, hogy hogyan tudják megtalálni a helyüket az elgépiesedő ipari világban. Utópisztikus elképzeléseit papírra is vetette, a Programm des Staatlichen Bauhauses Weimar című értekezés illetve az új rendszerre felépített tanterv szintén elérhető a digitális tárlatban.

Fotó: monoskop.org
Fotó: monoskop.org

A Bauhaus 1925-ben Weimarból Dessauba költözött, végül 1933-ban politikai nyomás miatt feloszlatta saját magát. A második világháború alatt a Bauhaus legmeghatározóbb tanítói az Egyesült Államokba emigráltak, ahol munkájukkal és filozófiájukkal nagy mértékben befolyásolták az ottani fiatal építész és tervező generációt. Marcel Breuer és Joseph Albers a Yale-en tanított, Walter Gropius a Harvardon helyezkedett el, míg Moholy-Nagy 1937-ben megalapította a New Bauhaust Chicagóban.

Fotó: monoskop.org
Fotó: monoskop.org
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.