A Bagoly és a Cica bulvárosan szerelmesek

Olvasási idő kb. 3 perc

A Streisand-filmből ismert darabnak nincs nagy tétje, de ha túlesünk az elején, már jó nézni. Kritika.

Vannnak szerelmek, amik a mennyekben köttetnek, és vannak olyanok is, amik korántsem. Bill Manhoff írása, a Bagoly és Cica ebbe az utóbbi kategóriába tartozik: a történet két teljesen ellentétes személyiségű ember hisztérikus találkozását meséli el elsöprő vehemenciával. A wannabe színésznő (Jordán Adél) és a wannabe regényíró (Szabó Kimmel Tamás) találkozása valójában semmitmondóan bugyuta sztori még akkor is, ha a bugyuta filmek hőskorában Barbara Streisand és George Segal sikerrel vitte vászonra. 

Jordán Adél (b) Doris és Szabó Kimmel Tamás (j) Félix szerepében Bill Manhoff Bagoly és Cica című komédiájának próbáján a budapesti Belvárosi Színházban 2014. július 1-jén.
Fotó: Kallos Bea

A kérdés persze az, hogy mit keres ma a Bagoly és Cica bármilyen színpadon, és feltehetően Pelsőczy Réka rendezőt is ez a kérdés foglalkoztathatta a leginkább, amikor megrendezte az Orlai Produkció égisze alatt ezt a tipikus bulvárdarabot. A színdarabot elnézve a válasz sajna az: semmit, ráaadásul a Streisand film sem egy Van, aki forrón szereti-horderejű klasszikus, még akkor se, ha tényleg emlékszik erre a filmre bárki is. Nem véletlen. A jól felépített történet tökéletes hiánya ritkán kedvez egy előadásnak, azzal operálni viszont, hogy majd a szexi Jorán és a cuki Szabó Kimmel elviszi a hátán az előadást, csak hiú ábránd. És ha most azt hiszi, nem is kell tovább olvasnia, mert jól lehúzzuk az előadást, úgyhogy megnézi sem érdemes, akkor szólunk: mindezek, és az első fél óra rettenetes keszekuszaságának ellenére nekünk végül valahogy mégis sikerült jól szórakoznunk a Bagoly és Cicán a Belvárosi Színházban. 

Szögezzük le jó előre, nem is mi vagyunk a célközönség. Erre legfőképp azért van szükség, mert ha ezt folyamatos mantraként mondogatjuk magunkban, akkor talán bent bírunk maradni a darab elején, ami több mint rémesen idegesítő, céltalan és értelmetlen. Mivel azonban a nézőtéren ülők jelentős része viccesnek tartotta, feltételeztük, hogy a hiba a mi gépezetünkben van, még akkor is, ha tudjuk, vannak, akik a Sas-kabarét is viccesnek találják.  

Fotó: Kallos Bea

Éjjel van, és Felix aludna, de nem tud, mert ráront az exszomszédja (aki azért lett exszomszéddá, mert az író feljelentette prostitúcióért), beköltözik hozzá, és sehogy sem akar távozni. Nem nehezen kitalálható módon ebből kulminálódik aztán a nagy szerelem, az aszexuálisnak látszani akaró férfi és a szexuálisan túlhevült nő között, és miután ez bekövetkezik már vége is az egész darabnak. Időben és térben sincs elhelyezve különösebben a történet, de erre nincs is szükség, mivel Jordán Adél Dorisként egy adott pillanatban azt mondja, hogy "azt hiszem, szerelmes lettem beléd", és ez a mondata megváltoztat mindent, sőt még annak is ad némi utólagos értelmet, hogy miért is nem tette ki érkezése pillanatában a szűrét az író.  

A díszlet jópofa, és ez a jópofaság az egész előadásról elmondható, de hiába nyilatkozta nekünk korábban Szabó Kimmel Tamás, hogy igyekeznek megtölteni igazi belső tartalommal az előadást, ez még nekik sem sikerülhet. Összeségében mégis kellemes szórakozás a Bagoly és Cica, egy könnyed, gyorsan felejthető másfél óra, amikor nem kell a napi problémákra koncentrálni, hanem simán elengedhetjük magunkat, és elhihetjük, hogy fentiek valóban megtörténhetnek valahol ebben az univerzumban. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?