Soma Mamagésa írás közben nem szexel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mégcsak nem is masztizott. Olyan is lett. Emeljük hazánk rezgésszámát együtt tiszta szexszel, amire Soma tanít meg minket!

Spitzer Gyöngyi – aka Soma Mamagésa – a héten mutatta be legújabb könyvét, a Tiszta Szexet, amiből a nemi szervekről készült szinonimaszótár, a pajzán versikék mellett azt is megtudhatjuk, milyen volt Soma első maszturbálása, de azt is, hogy 20 évesen vett részt először gruppenszexben.

Galéria ikon

6

Galéria: Soma Tiszta szex c. könyvének bemutatója
Fotó: Szécsi István / Dívány

Soma a bemutatón elmondta, könyve nem meghökkenteni és zavarba hozni akar, az írásban sokkal inkább a segítő szándék vezérelte. Célja, hogy lerántsa a leplet a szexről, kimondja, nem tabu többé, és tessék csak nyugodtan, önfeledten, szabadon gyakorolni az „élet legnagyobb ajándékát”. Soma azt is megosztotta közönséggel, miközben könyvét írta, nem szexelt, sőt ezidő alatt még csak nem is maszturbált. Boldogan nyugtáztuk az információkat, majd ittunk egy korty vizet.

Gonorrea és Gyöngyibaba

Sokat gondolkodott azon, beleszője-e személyes tapasztalatait, vagy sem, de arra jutott, csak úgy tud segíteni, ha kendőzetlenül feltárja olvasói előtt, ő hogyan is értette, tanulta meg a „tiszta szex” művészetét. Kezdjük is egy verssel, amit a könyvben olvashatunk ezzel a felvezetéssel: „De nem csak a vadkanca lakott/lakik bennem, hanem Gyöngyike, Gyöngyibaba is – hogy most a többieket ne említsem. A bújós-játékos-tiszta szívű örök gyerek. Ő ilyeneket ír(t) a fiúkhoz”:

„Tatár szemű

Tatár szemű magyar legény

A te faszod igen kemény

Nem ám néger, belga lompos

Azért vagy te nagy kolompos

Meghágnád a Holdat is az égen

Ha szép nagy teli seggel beléd ülne szépen.

Bárcsak ülne, bárcsak ülne,

És a szíved csendesülne.”

Galéria ikon

6

Galéria: Soma Tiszta szex c. könyvének bemutatója
Fotó: Szécsi István / Dívány

A másik kedvenc versünk a Volt-e már gonorreád című opusz.

„Volt, de ez nem sötét folt.

Bár anyám okolt, de nem a kolt.

A szerelem felold.”

Jobban rezeg Mona Lisa, mint Magyarország

A könyv tehát egy igen eklektikus szexkalauz. Soma nem titkoltan vonzódik a spirituálitáshoz, talán még néhány kineziológiai tanfolyamot is elvégzett, könyvében, és a bemutatón is hosszan értekezett a rezgésekről. Mindennek van rezgése. Tárgyaknak, hangulatoknak, érzéseknek, de még nemzeteknek is. Egy szakértő egyszer összeírta, mekkora a rezgésszáma az országoknak. Magyarország rezgésszáma szerinte 100, ami már csak azért is elég rossz, mert 200 felett illik rezegni Soma szerint. A 100 kevés, és azt jelenti, hogy rossz energiáink vannak. Nekünk, magyaroknak. Talán ha ezt tudja Horthy Miklós, vagy Teleki Pál, akkor nem lépünk be a 2. világháborúba. (A Mona Lisa állítólag 600-zal rezeg, még egy nyamvadt festménynél is alacsonyabban rezeg országunk.) A másik rossz hír, hogy szexelni sem tudunk. Soma szerint annyi elfojtás és szégyenérzet rakódott ránk évszázadok alatt, hogy kollektív tudattalanunk (igen, a rezgésszámok mellett jól megfér a pszichológia is), hogy nem győzzük azt hazudni partnerünknek, hogy jó volt (pedig a francokat volt jó, az orgazmusra esélyünk se lett volna), vagy nem győzzük azt mondani az ágyban a pasinknak, hogy nem gond, hogy nem áll fel neki, megesik ez mindenkivel (persze, ezt mindannyian tudjuk, hogy hazugság).

Szexelj tisztán egy boldogabb világért!

Soma szerint boldogabb világban élnénk, ha megtanulnánk tényleg élvezni a szexet. Akkor nem rohangálna annyi perverz barom, és annyi kielégítetlen házsártos ember az utcákon, ha mindenki tudná, mi is az intimitás, a tiszta szex lényege. Fontos infó, hogy a „tiszta szex” misztériuma nem csak hosszú párkapcsolatokban élőknek adatik meg, simán lehet tiszta az a szex, ha csak egy egyéjszakás kalandról, vagy netán gruppenszexről van szó.

Olvassanak, és szexeljenek tisztán, hátha magasabb lesz így Magyarország rezgésszáma a következő mérésnél! 3150 forintért pedig meg is veheti az alapművet.

Lavati Anett
Lavati Anett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.