Kitekintő
Westhausen német városban 1626 óta tartja magát a szilveszteri lovaglás szokása. A magyarázat: Szent Szilveszter a háziállatok védőszentje.
Appenzell svájci kantonban a mi busójárásunkhoz hasonló zajos felvonulás halad végig a fehér lepelbe burkolózott falvakon.
Angol szokás a londoni Trafalgar teret elözönlő sokaság népünnepe. Itt például szerencsét hoz, ha az ember megcsókol egy rendőrt, ilyenkor lehet koccintani a szabad ég alatt, és lehet ingyen buszozni is.
Párizsban természetesen a Champs Elysée a szilveszterezés centruma, ahol a vidám és részeg franciák "Bonne année" (Boldog újévet!) kiáltásokkal zuhannak egymás nyakába. Főleg az idegenekébe.
New Yorkban százezrek zarándokolnak el a Times Square-re, ahol egy mára már 100 éves hagyomány jegyében ünnepelnek együtt az emberek.
Oroszország: Aki orosz családhoz hivatalos szilveszterre, jól gondolja meg, hogy miként viselkedik. Már az érkezésnek is megvan a maga ceremóniája.
Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtanunk a házigazdának, mert ha nem így teszünk, bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdítunk a háziakra. A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben.A gazdagodás előjele az is, ha az érkező vendégek némelyikét a házigazda nem ismeri föl, vagy éppen összetéveszti valakivel. Szilveszter este népes társaságok, család, barátok gyűlnek össze a jolka, az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. Nehogy bárkinek is eszébe jusson zsebkendőt, szúró-vágószerszámot ajándékozni, mert az bajt zúdít a családra. De órát se, mert az meg az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle. Ha a háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumplisaláta, hagymás hering, tucatnyi rafinált, ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.
Moldva: Itteni népszokás a hejgetés, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.
Tirol: Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk.
(Forrás: Ablak országra-világra, Kalendárium)
És ugyanez itthon
A szilveszter valójában Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. A naphoz, főleg az estéjéhez nagyon sok évkezdő hagyomány fűződik.
Január elsején tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket.
Sok háznál diót vagy mandulát főztek a lencsefőzelékbe, és ha az eladósorban lévő lány találta ezt meg, akkor a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Természetes, hogy Európa-szerte sok falusi lány az esztendő fordulóján igyekszik megtudni, milyen kilátásai vannak a férjhezmenésre. Erre több mód is van. A nálunk is hagyományos ólomöntés mellett például a cipőteszt. A lány háttal áll a bejárati ajtónak, és a saját válla felett az ajtó felé dobja a cipőjét. Ha a lábbeli orra az ajtó felé mutat, akkor ezen az ajtón a következő évben bekopogtat a nagy Ő, komoly lánykérési szándékkal.
Egy magyarózdi hiedelem szerint a jószágok emberi nyelven szólalnak meg szilveszter éjszakáján, ruhának nem szabad kötélen száradnia, különben fel fogja magát akasztani valamelyik családtag!
A tűzijáték nemcsak a nagyvárosokban, hanem már a kisebb falvakban is szilveszteri szokás. Érthető, hiszen eredetileg arra találták ki, hogy ezzel segítsenek elűzni az új évben a rossz szellemeket. Nyilván ugyanerre vezethető vissza az ilyentájt szokásos gyakori puska-elsütögetés is, valamint a sokféle, ma is dívó "lakáskorbácsolás" intézménye is. Ez azt jelenti, hogy valami virgácsszerű tárggyal az ember ide-oda csapkod otthonában, hadd lássák a rossz szellemek, akik éppen oda fészkelték be magukat, a lakás tulajdonosával az új esztendőben már nem lehet ujjat húzni.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani!
- Újév napján semmit se vigyünk ki a házból (még a szemetet sem!), mert a hiedelem szerint nem lesz haszon a következő évben.
- A hallal is jobb óvatosnak lenni, attól függően, merre szilveszterezünk. Folyómenti vidékeken - ezek szerint Budapesten is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
- Újév első napján nem érdemes veszekedni, mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen ez akár a család egy tagjának halálát is eredményezheti! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni sem, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet!
- (Forrás: Fehér Zoltán: Mondták a régi öregek; Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium)
Kitekintő
Westhausen német városban 1626 óta tartja magát a szilveszteri lovaglás szokása. A magyarázat: Szent Szilveszter a háziállatok védőszentje.
Appenzell svájci kantonban a mi busójárásunkhoz hasonló zajos felvonulás halad végig a fehér lepelbe burkolózott falvakon.
Angol szokás a londoni Trafalgar teret elözönlő sokaság népünnepe. Itt például szerencsét hoz, ha az ember megcsókol egy rendőrt, ilyenkor lehet koccintani a szabad ég alatt, és lehet ingyen buszozni is.
Párizsban természetesen a Champs Elysée a szilveszterezés centruma, ahol a vidám és részeg franciák "Bonne année" (Boldog újévet!) kiáltásokkal zuhannak egymás nyakába. Főleg az idegenekébe.
New Yorkban százezrek zarándokolnak el a Times Square-re, ahol egy mára már 100 éves hagyomány jegyében ünnepelnek együtt az emberek.
Oroszország: Aki orosz családhoz hivatalos szilveszterre, jól gondolja meg, hogy miként viselkedik. Már az érkezésnek is megvan a maga ceremóniája.
Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtanunk a házigazdának, mert ha nem így teszünk, bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdítunk a háziakra. A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben.A gazdagodás előjele az is, ha az érkező vendégek némelyikét a házigazda nem ismeri föl, vagy éppen összetéveszti valakivel. Szilveszter este népes társaságok, család, barátok gyűlnek össze a jolka, az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. Nehogy bárkinek is eszébe jusson zsebkendőt, szúró-vágószerszámot ajándékozni, mert az bajt zúdít a családra. De órát se, mert az meg az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle. Ha a háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumplisaláta, hagymás hering, tucatnyi rafinált, ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.
Moldva: Itteni népszokás a hejgetés, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.
Tirol: Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk.
(Forrás: Ablak országra-világra, Kalendárium)
És ugyanez itthon
A szilveszter valójában Szent Szilveszter pápa (314-335) ünnepe. Legendáját az Érdy-kódexben olvashatjuk. A naphoz, főleg az estéjéhez nagyon sok évkezdő hagyomány fűződik.
Január elsején tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi elkaparja a szerencsénket.
Sok háznál diót vagy mandulát főztek a lencsefőzelékbe, és ha az eladósorban lévő lány találta ezt meg, akkor a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.
Természetes, hogy Európa-szerte sok falusi lány az esztendő fordulóján igyekszik megtudni, milyen kilátásai vannak a férjhezmenésre. Erre több mód is van. A nálunk is hagyományos ólomöntés mellett például a cipőteszt. A lány háttal áll a bejárati ajtónak, és a saját válla felett arra dobja a cipőjét. Ha a lábbeli orra az ajtó felé mutat, akkor ezen az ajtón a következő évben bekopogtat a nagy Ő, komoly lánykérési szándékkal.
Egy magyarózdi hiedelem szerint a jószágok emberi nyelven szólalnak meg szilveszter éjszakáján, ruhának nem szabad kötélen száradnia, különben fel fogja magát akasztani valamelyik családtag!
A tűzijáték nemcsak a nagyvárosokban, hanem már a kisebb falvakban is szilveszteri szokás. Érthető, hiszen eredetileg arra találták ki, hogy ezzel segítsenek elűzni az új évben a rossz szellemeket. Nyilván ugyanerre vezethető vissza az ilyentájt szokásos gyakori puska-elsütögetés is, valamint a sokféle, ma is dívó "lakáskorbácsolás" intézménye is. Ez azt jelenti, hogy valami virgácsszerű tárggyal az ember ide-oda csapkod otthonában, hadd lássák a rossz szellemek, akik éppen oda fészkelték be magukat, a lakás tulajdonosával az új esztendőben már nem lehet ujjat húzni.
A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani!
- Újév napján semmit se vigyünk ki a házból (még a szemetet sem!), mert a hiedelem szerint nem lesz haszon a következő évben.
- A hallal is jobb óvatosnak lenni, attól függően, merre szilveszterezünk. Folyómenti vidékeken - ezek szerint Budapesten is - szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.
- Újév első napján nem érdemes veszekedni, mosni, teregetni, varrni, fonni, hiszen ez akár a család egy tagjának halálát is eredményezheti! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni sem, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet!
- (Forrás: Fehér Zoltán: Mondták a régi öregek; Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium)
