Kényelmes, nem is nagyon új trendről számol be egy brit újságírónő: olyan női praktikákról, melyeket elsősorban a lustaság szül. Kopott lakk újrakenése, hajmosás helyett szorosra tűzött frizura, fürdés helyett dezodor. Bizonyos szempontból igénytelenség, más szempontból csak időtakarékosság: ön hajlik az efféle igénytelenségre, vagy mindig kényszeresen jólápolt?
A Daily Mail újságírónője, Marianna Power simán bevallja, hogy kopott körömlakkját nem mossa le buli előtt, csak húz rá egy újabb réteg lakkot, így a kopás eltűnik – legalábbis kevésbé feltűnő lesz.
Trehány lakkozás = plusz 20 perc értelmes dolgokra
Ezzel a praktikával spórol vagy negyed órát, ugyanis ha a régi lakkot lemosná, kikenné a teljes körmét újra, két rétegben, majd még a száradásra is várna, elmenne 15-20 perc, és mondjuk, elkésne a randiról. És kezdődhet is a vita: igénytelen, aki kopott körömlakkal jár? És ha igen, akkor is igénytelen marad, ha azt nem mossa le, csak kijavítgatja? Vagy akkor máris minden rendben? Esetleg csak az számít jólápoltnak, akinek mindig hibátlan a körme?
A hibátlan lakkozás átlag lakk és eredeti –nem mű– köröm esetén két napig tart, ami azt jelenti, hogy a jólápolt nőnek kétnaponta rá kell szánnia 20 percet csak a körmére. Számos olyan élethelyzet van, amikor tényleg nincs kétnaponta 20 percünk csak a körmünkre, például kisgyereket nevelünk, sokat túlórázunk, friss szerelmesek vagyunk, vagy csak simán sajnáljuk a drága időt ilyen unalmas dolgokra, mégis szeretnénk ápolt benyomást kelteni. Végülis a feljavított jobb, mint a kopott nem? Vagy a legjobb, ha nem is festi az, akinek nincs rá ideje? Marianna Powernek bejött a részlege kikenés, senki nem tette szóvá, hogy ciki a körme, és nem is rejtegette kezét a zsebében. Ráadásul nem késett el.
Lustaság, fél egészség
Persze az újságírónő az ápoltság más területein is szeret spórolni az idővel: például a lerúgott körömcipő orrot, sarkat alkoholos filccel színezi ki, hogy ne legyen olyan feltűnő a hiba, és ingeit csak azon a részen vasalja ki, ami kilátszik a blézer alól. A cipőjéről, nadrágjáról lehulló strasszköveket kétoldalú celluxszal ragasztja vissza, persze nem valami hatékonyan: a nap folyamán hullanak róla a strasszok saját bevallása szerint.
Ennél mi sokkal szebb és jobb megoldást tudunk, ahelyett, hogy varrónőhöz, cipészhez rohangálnánk: pillanatragasztóval kell a strasszokat visszaragasztani, az a mosást is bírja. Igen, nekünk is van pár lusta szokásunk: bár a részleges vasalást még nem próbáltuk, be fogjuk vezetni, mert tényleg, mi értelme az ing hátát is simára lapítani, ha úgyis zakó takarja (és 2 perc alatt gyűrődik össze felvétel után)?
Power azt állítja, nagyon is igényesnek, trendinek néz ki, és nincs egyedül a lustaságával: ki ne hányta volna be a rendetlenséget a legközelebbi szekrény aljába, amikor vendégek érkeznek? És kivel ne fordult volna elő, hogy kedvenc blézerét tisztíttatás helyett csak bedezodorozta?
Dezodor, leggings és konvektor
Szóval van egy pár lusta-praktika, ami szerintünk igencsak jól jön, amikor reggel rohanni kell életünk megbeszélésére és feje tetején áll a lakás (meg mi is). Például fejmosás helyett ott a szárazsampon, és a szigorú konty, (nyaraláson kendő). Lábborotválás helyett legjobb a nadrág, vagy a leggings – a harisnyát felejtsük el, azon kitüremkednek a 2 milliméteres szőrök és borzasztóan néz ki. Ha viszont ragaszkodunk a szoknyához, csak azokat a részeket borotváljuk meg, amik kilógnak belőle: térdig érő szoknyánál a combot el is felejthetjük, a lábszárat pedig szárazon is lehúzhatjuk egyszer használatos borotvával, ha nem érzékeny a bőrünk.
Louis tippje, hogy a cigifüstös pulóvert, blézert nem kell azonnal kimosni: elég kilógatni a gázkonvektor (vagy bármilyen nem túl forró fűtőtest) mellé, és a füstszag egy óra alatt kijön. Vannak radikálisabb lusta-praktikák is: például pedikűr helyett simán zárt cipőt hordani, vagy: „ha kiragyásodok, de mégsincs időm sminkelni, feltűnő fülbevalót veszek fel így senki nem a mitesszereimet nézi” – mondja Rozi, aki a szemöldökszedésről is egyszerűen vélekedik: „Nem szedem ki a szemöldököm, hanem szarok rá”.
„Csak a karomra és a mellkasomra teszek önbarnítót, amikor topban és farmerban megyek el otthonról bulizni. A bozontos szemöldököm meg a szemüvegemmel takarom el, ha nincs időm kiszedni, egyébként kontaktlencsét hordok” – mondja egy bizonyos Claire a Daily Mailnek.
Már megint az a fránya divatipar
A brit újságíró szerint a divatipar nyomása tehet arról, hogy a nők ilyen félmegoldásokhoz folyamodnak: az ideális nő a divat szerint szőrtelen, napbarnított, szép a körme és a haja. A hétköznapi nőnek eközben se ideje, se pénze nincs a tökéletes megoldásra, így cseleznie kell – azaz különféle lusta-praktikákat kell kitalálnia.
„Olyan hajam van, amit minden nap meg kell mosnom, de kinek van erre ideje? 50 másodpercet töltehetek a zuhany alatt, mielőtt valamelyik gyerek bekopogna! Jó esetben 4-5 naponta tudok hajat mosni, szóval egy vékony hajpántot viselek és szoros kontyba fogom a hajam. Az a vicces, hogy rengeteg bókot kapok, milyen jó a frizurám” – mondja a brit lapnak egy háromgyerekes anya. „Gyakran csak a frufrum mosom meg, a többire meg ott a szárazsampon” – teszi hozzá egy másik cseles nő.
Ezen biztos elborzadnak a New York-i nők, aki hetente mennek manikűröshöz, vagy a franciák, akik reggelizni is teljes sminkben képesek csak –a brit lap szerint–, de lehet, hogy ön is egyetért Helena Rubinstein szépségguruval, aki szerint nincs ronda nő, csak lusta. Mindig kínosan ügyel az ápoltságra? Vagy örömmel veszi ezeket a lusta-praktikákat? Mondja el kommentben, ön mennyire ad magára, illetve ha még pár jó tippje, mivel spóroljunk időt a makulátlan látszat fenntartása mellett, írja meg azt is!
