Újabb vírusok fenyegethetik a világot: ezért jutnak el mindenhova az egzotikus fertőzések

96-lyukú lemez feltöltése mikrobiológiai vizsgálat céljából pipettával egy laboratóriumban.
Olvasási idő kb. 3 perc

A klímaváltozás miatt a rágcsálófajok előtt egyre kevesebb az akadály, hogy olyan területeken is elterjedjenek, ahova korábban nem tudtak eljutni. Az állatokkal vírusok is érkeznek, melyek komoly fenyegetést jelenthetnek az egész világ számára.

A tudósok egyre több jelét látják annak, hogy a világjárványok kockázata már nem csupán az emberek utazási szokásaitól vagy a zsúfolt nagyvárosoktól függ. A bolygó gyors felmelegedése olyan változásokat indított el a természetben, amelyek csendben alakíthatják át a fertőző betegségek térképét is. Egy friss kutatás szerint bizonyos, eddig főként Dél-Amerikában jelen lévő halálos vírusok hamarosan olyan térségekben is felbukkanhatnak, ahol korábban soha nem jelentettek hasonló fertőzéseket.

Sok vírus elvileg csak bizonyos helyeken létezhet

A kutatók az úgynevezett arenavírusokra figyelmeztetnek, amelyek súlyos vérzéses lázat okozhatnak emberekben. Ezek közé tartozik többek között a Guanarito-, a Junin- és a Machupo-vírus is. 

Kutató kék gumikesztyűben tart egy fehér egeret
A klímaváltozás miatt a rágcsálók új helyekre is eljuthatnak
Fotó: vadimrysev / Getty Images Hungary

A fertőzés kezdetben influenzaszerű tüneteket okozhat, később azonban életveszélyes állapot alakulhat ki: belső vérzések, idegrendszeri problémák és szervi elégtelenség is jelentkezhet.

A helyzetet súlyosbítja, hogy ezekre a betegségekre jelenleg nincs széles körben elérhető, hatékony kezelés. Bár Argentínában létezik vakcina a Junin-vírus ellen, más arenavírusokkal szemben továbbra is rendkívül korlátozottak a védekezési lehetőségek.

Miért szabadulhatnak el a kórokozók?

Ezeket a vírusokat elsősorban rágcsálók terjesztik: az emberek általában fertőzött állatok vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett por belégzése útján kapják el a betegségeket. Emiatt a mezőgazdaságban dolgozók különösen veszélyeztetettek, hiszen gyakran kerülnek kapcsolatba olyan területekkel, ahol a fertőzött állatok megjelenhetnek – írja a ScienceNews.

A tanulmány szerint a klímaváltozás jelentősen átalakítja a dél-amerikai rágcsálófajok élőhelyeit. Az emelkedő hőmérséklet és a csapadékviszonyok megváltozása miatt egyes fajok új területekre vándorolhatnak, és a rágcsálók magukkal viszik a testükben a vírusokat is.

A számítógépes modellek alapján a következő évtizedekben olyan országokban is megjelenhetnek ezek a fertőzések, amelyek eddig védettnek számítottak a kórokozókkal szemben.

A figyelmeztető jelek már most láthatók. Argentínában az utóbbi időszakban nőtt a hantavírusos megbetegedések száma is. A hantavírusokat szintén rágcsálók terjesztik, és súlyos légzőszervi fertőzéseket okozhatnak.

A kutatások jelenleg is folynak, hiszen Argentína nem minden tartományában lelhetőek fel a fertőzött rágcsálók. Míg Rio Negro, vagy Chubut tartományokban jelen van a vírus, Tűzföldön a helyi tisztségviselők szerint 30 éve nem találkoztak megbetegedésekkel.

Idézőjel ikon

A tudósok most egércsapdákkal igyekeznek felmérni a déli tartományban a rágcsálóállományt.

Ennek egyik oka, hogy az MV Hondius óceánjárón utazó 3 ember életét követelő fertőzés az adatok alapján éppen a dél-amerikai ország legdélebbi csücskéből indult el. Igaz, a pár előtte Argentína és Chile több területén is megfordult.

Így válaszd ki a Díványt!

Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A szakemberek attól tartanak, hogy a klímakatasztrófa nem csak az időjárásunkra nyomja majd rá a bélyegét, hanem azokat a természetes határokat is eltörli, melyek mostanáig stabilan állták útját egyes vírusok és betegségek terjedésének.

A klímakatasztrófa nemcsak az ökológiai rendszereket borítja fel, alapvetően változtatja meg a mindennapjainkat is.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?