A legtöbb szívinfarktus reggel, az ébredés utáni órákban történik. Ennek biológiai okai vannak, de mi is tehetünk azért, hogy megelőzzük a bajt.
A filmekben és a sorozatokban a szívinfarktus gyakran este, vacsora közben, erős stresszhelyzetben, például egy veszekedés közben következik be. A valóság azonban nem mindig ilyen, például a szívroham nem a nap végén, hanem egy másik időszakban a leggyakoribb.
Ezekben az órákban történik a legtöbb szívroham
A szívinfarktusok többsége reggel, az ébredés utáni órákban, jellemzően 6 és 12 óra között fordul elő. De miért pont ekkor, amikor – ideális esetben – frissen és kipihenten indítjuk a napot?

Amikor a szervezet alvásból ébrenlétre vált, az átmenet során megemelkedik az adrenalin szintje. Ez növeli a vérnyomást és a vér viszkozitását, a vér sűrűbbé, ragadósabbá válik. Egészséges embereknél ez nem jelent gondot, de aki magas vérnyomással küzd, annál ez az extra terhelés szívinfarktushoz vezethet.
![]()
A reggeli szívroham kockázatát szintén fokozza, hogy a kortizol, azaz a stresszhormon szintje a nap kezdetén a legmagasabb.
Ez természetes jelenség, és segíti a testet az ébredésben és a napkezdésben. Ám ahogy reggel megszólal az ébresztő, és elkezdünk a napi teendőkön gondolkozni, a stressz tovább növekszik, emelkedik a pulzus, az erek összehúzódnak, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb a szívroham veszélye reggel.
A szív- és érrendszer működését a cirkadián ritmus, az alvás-ébrenlét ciklusa szabályozza. A szív alvás közben regenerálódik, ébredés után pedig újra kemény munkába kezd, hogy kiszolgálja a keringési rendszer nappali működését. Ha a cirkadián ritmus felborul, megnő a szívinfarktus kockázata.
Ezért fontos az elegendő alvás és a következetes alvási rutin. Reggel lehetőleg érje a testünket pár percig természetes napfény, este kerüljük a mesterséges fényt, lefekvés előtt néhány órával pedig ne fogyasszunk alkoholt vagy koffeint.
Így csökkentheted a szívinfarktus kockázatát
Bár a reggeli órák a legkockázatosabbak, fontos hangsúlyozni, hogy a szívinfarktus a nap bármely szakaszában bekövetkezhet. A stressz önmagában is kiváltó ok lehet. Stresszes helyzetben megemelkedik a vérnyomás és a pulzus, ami extra terhelést ró a szívre.
Egy teljesen egészséges embernél az akut stressz ritkán okoz infarktust, de ha valakinél más kockázati tényezők is vannak, a stressz beindíthatja szívrohamot. Szintén növeli a szívinfarktus esélyét, ha valaki alkohollal vagy sok kávéval próbálja kezelni a feszültséget, és emiatt nem tud eleget aludni.

A reggeli szívinfarktus megelőzésében segíthet, ha ébredés után kerülöd a túl intenzív testmozgást, és csökkented a koffeinbevitelt. Mértékkel általában egyik sem okoz problémát, de számolni kell azzal, hogy mindkettő megemelheti a pulzust és a vérnyomást.
Érdemes nyugodt reggeli rutint kialakítani, ami megkönnyíti az átmenetet az alvásból a stresszes ébrenlétbe. Ha feszültséget érzel a nap kezdetén, néhány perc relaxáló légzőgyakorlat segíthet a pulzus csökkentésében.
A legfontosabb a megelőzés, az egészséges szokások kialakítása, illetve azok fenntartása hosszú távon. A szakértők szerint törekedjünk napi 30–60 perc mérsékelt testmozgásra, kövessünk szívbarát étrendet, kerüljük a dohányzást, figyeljünk a testsúlyunkra.
Emellett járjunk rendszeresen orvosi vizsgálatokra, legyünk képben az egészségügyi mutatóinkkal, kockázati tényezőinkkel. A szívinfarktusok nagy része megelőzhető a meglévő betegségek megfelelő kezelésével és egészséges életmóddal.
Van egy hétköznapi szokás, ami csupán napi 10-15 percbe kerül, de kétharmadával csökkenti a szívroham esélyét.
























