Erről árulkodnak a ropogó, kattogó ízületek: mikor normális, mikor nem?

Ropog, kattog, pattan? Ízületeink gyakran kiadnak furcsa, sőt egyenesen ijesztő hangokat. Gyakran jó érzés kíséri ezeket, máskor pedig kellemetlen elakadás. Melyik miből ered, és mit jelent? Elmondjuk.

Egy kattanás a térdben, fura hang a bokaízületben, ropogtatott ujjpercek, kattogó csípő – sokszor nem tudjuk hova tenni ezeket a jelenségeket. Holott az ízületek hangja teljesen normális jelenség, miközben éljük az életünket és használjuk őket a nap folyamán. Az esetek többségében ártalmatlan hangeffektusok ezek, sőt gyakran az is előfordul, hogy mi magunk szándékosan idézzük elő őket, hiszen a „felszabadult” ízületnek köszönhetően jóleső érzés jön utána. 

A kiropogtatás számos szituációban előjöhet, más-más képzettársításokkal. Ropogtatom az ujjperceimet, vajon ezzel rosszat teszek, károsítom őket? A gyógymasszőr vagy manuálterapeuta végig szokta ropogtatni a gerincemet, de a legutóbbi kezelésen nem voltak hangok, akkor nem is volt az igazi? Kattog a csípőm, ez normális? 

Az ízület által kiadott hangok oka – hivatalos nevük crepitus – többféle lehet, és egészségünk szempontjából akár különböző állapotok tünetei is lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk a legjellemzőbb hangforrásokat. 

A legártalmatlanabb: a kipukkanó vákuum

Az ízületeinkben – pontosabban az ízületi nedvben – különféle gázok halmozódnak fel: oxigén, nitrogén és szén-dioxid. Az ízületi nedv számos funkciója közül az egyik legfontosabb, hogy „megolajozza” az ízületet, azaz elősegíti a zavartalan mozgását. Ha egy adott ízület a normál mozgástartományán (ROM, Range of motion) kívül mozdul, az ízületi nedvben egy kis légüres tér jön létre, majd ez hirtelen megszűnik, ettől a pattanó hang, ahogy az ízületi nedv térfogata újra összeér. A vákuum „összeomlását” hívjuk kavitációnak. Ez a kavitáció akár természetes mértékű mozdulat közben is megtörténhet, de jellemzőbben előfordul az ízületi mozgástartományon kívül. Ha megfigyeljük, ez a hang mindig mozgás közben vagy után hallható: tehát akkor, amikor már amúgy is mozgásban vagyunk, vagy éppen nyugalmi állapotból megmozdulunk. Ez azért van, mert mozgás közben egyenlítődik ki a nyomás az ízületen. 

Ha a manuálterapeutánál ropog, az nem baj
Ha a manuálterapeutánál ropog, az nem bajRainStar / Getty Images Hungary

Alapvetően tehát a gázok, a csont és a folyadék kölcsönhatása során keletkező hangok nem adnak okot aggodalomra, és az ízületeinket sem tesszük tönkre azzal, hogy ropogtatjuk az ujjperceinket

Ami para: csont a csonton

A hangok másik forrása lehet a csontok közötti súrlódás: ez az ízesülő csontvégeken található porcréteg elvékonyodásával, feltöredezésével vagy megszűnésével történik meg. Az életkor előrehaladtával a nagy terhelésű ízületeken ez sajnos szinte törvényszerű, persze a károsodás mértéke változó lehet. Érdemes figyelni, hogy megjelenik-e kísérő fájdalom, milyen mértékű, és ennek erőssége változik-e.

Az időskornál jóval hamarabb is jelentkezhet azonban ízületeinken artrózis, azaz gyulladásos állapot. Egyik fajtája az osteoarthritis: ez csontokban jelentkező gyulladás, melyet rendszerint a túlterhelés vagy túlzott mértékű használat okoz. Ez az állapot idővel degeneratív elváltozásokat okoz az ízületekben: az inak, szalagok, ízületi tok deformálásával, illetve a csontok irritációjával állandó gyulladásos állapotba hozza az ízületet.

A rheumatoid arthritis autoimmun betegség, amelynek során a test megtámadja saját szöveteit, időről időre gyulladásos tüneteket okozva, s a kár idővel elsődlegesen a csontvéget védő porcokat éri. 

Miről árulkodnak a hangok?
Miről árulkodnak a hangok?Yuri_Arcurs / Getty Images Hungary

Félrevezető lenne azonban a hangokból ezekre vonatkozóan messzemenő következtetéseket levonni: az artrózis nem feltétlenül jár kattogással vagy egyéb hangokkal, de ettől még nem zárható ki, hogy a kezdetben tünetmentes állapot idővel hangossá válik. 

Kötőszöveti hangok

A csont körüli inak és szalagok is lehetnek a hangok forrásai. Ha hirtelen megmozdulunk, előfordulhat, hogy ezek még a nyugalmi állapottól túl feszesek, s a mozdulat következtében kimozdulnak a helyükről. Ez persze normalizálódik: a kattanó hang azt jelzi, hogy a szalag visszaugrott a helyére. Tipikusan ezt halljuk a csípőízületben, de már itt is leírtuk, hogy ebben az esetben aggodalomra semmi ok. 

Ízületi manipuláció

Gyógykezelések során a feszes ízületek felszabadításakor, ellazításakor, a mozgás elősegítésekor is előfordulhatnak ropogó, kattanó hangok. Jó, ha tudjuk, hogy ezeknek – vagy éppen ezek hiányának – alapvetően nincs jelentősége a terápia sikeres szempontjából.

Műtétek után

A műtétet követően időbe telik, míg a szövetek visszanyerik eredeti rugalmasságukat. Általában mire az eredeti flexibilitás, az ízület mozgásterjedelme helyreáll, a hangok is megszűnnek. Azonban ha a műtéti hegek miatt letapadások keletkeznek a lágyszövetben, a hangok egy része megmaradhat, ezért érdemes őket figyelemmel követni, és a gyanúsan hosszan fennmaradó hangokkal kezelőorvosunkhoz fordulni. 

Akut sérülés

Ha egy ízület éppen sérül (ficamodik, rándul, szakad), a fájdalom és duzzanat mellett hanghatás is kísérheti. Ebben az esetben természetesen fontos, hogy mihamarabb orvoshoz forduljunk. A használatból eredő fáradásos sérülések is járhatnak ízületi hangokkal, mint például a futótérdszindróma. 

Ezen a ponton érdemes tehát összefoglalni, mikor aggódjunk az ízületi hangok miatt:

  • Ha fájdalom és duzzanat is jelentkezik a hanghatással egy időben.
  • Olyan hangok esetén, amelyek szokatlanok számunkra, nem a megszokott ízületi hangjaink, esetleg valamilyen konkrét eseményt követően kezdődnek.
  • Ha a kattanást követően inkább elakadó érzés van, az ízület korlátozott mozgástartományban mozdul – tehát nem a kimozgatós megkönnyebbülő érzést hozza.
  • Ha eleve duzzadt az ízület környéke, és ekkor jelentkezik kattanás, roppanás.

Megelőzés

Ha aggódunk a furcsa hangok miatt, elsődleges tennivalónk, hogy igyekezzünk az ízületeinket egészségesen és mozgásban tartani. 

  • Az adott ízület környéki izmokat nyújtsuk rendszeresen: például nyaki ropogtatás esetén iktassunk be nyaknyújtásokat, felső háti szakasz nyújtásait. 
  • Kattogó váll esetén nyújtsuk a vállöv izmait.
  • Ha térd- vagy csípőhangjaink gyakoriak, az ülőmunka során iktassunk be az asztaltól felállva térdhajlításokat vagy félguggolásokat.
  • Egyébként is ülőmunkásként figyeljünk munkaidő alatt is a megfelelő arányra az ülés-állás-mozgás tekintetében.
  • Ne feledkezzünk el a sportolás előtt a bemelegítésről és utána a nyújtásról.
  • Mindig igyekezzünk felmérni a megfelelő mértékű terhelést – nem csupán izomzatunk, de ízületeink tekintetében is.
  • Jó, ha észben tartjuk, hogy az alsó végtag teherviselő ízületeinek állapotát alapvetően meghatározza a megfelelő lábbeli.

Amennyiben ízületei hangjaink miatt szakemberhez fordulunk, bízhatunk benne, hogy célzott terápiával az ízületek állapota jelentősen javítható. Mozgásterjedelmet, izomerőt, propriocepciót fejlesztő specifikus gyakorlatokat, manuálterápiás eljárásokat, alternatív technikákat alkalmazva a mozgásterápiás szakemberek számos esetben gyógyírral szolgálhatnak panaszok esetén. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra