Erről árulkodnak a ropogó, kattogó ízületek: mikor normális, mikor nem?

Egy kattanás a térdben, fura hang a bokaízületben, ropogtatott ujjpercek, kattogó csípő – sokszor nem tudjuk hova tenni ezeket a jelenségeket. Holott az ízületek hangja teljesen normális jelenség, miközben éljük az életünket és használjuk őket a nap folyamán. Az esetek többségében ártalmatlan hangeffektusok ezek, sőt gyakran az is előfordul, hogy mi magunk szándékosan idézzük elő őket, hiszen a „felszabadult” ízületnek köszönhetően jóleső érzés jön utána. 

A kiropogtatás számos szituációban előjöhet, más-más képzettársításokkal. Ropogtatom az ujjperceimet, vajon ezzel rosszat teszek, károsítom őket? A gyógymasszőr vagy manuálterapeuta végig szokta ropogtatni a gerincemet, de a legutóbbi kezelésen nem voltak hangok, akkor nem is volt az igazi? Kattog a csípőm, ez normális? 

Az ízület által kiadott hangok oka – hivatalos nevük crepitus – többféle lehet, és egészségünk szempontjából akár különböző állapotok tünetei is lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk a legjellemzőbb hangforrásokat. 

A legártalmatlanabb: a kipukkanó vákuum

Az ízületeinkben – pontosabban az ízületi nedvben – különféle gázok halmozódnak fel: oxigén, nitrogén és szén-dioxid. Az ízületi nedv számos funkciója közül az egyik legfontosabb, hogy „megolajozza” az ízületet, azaz elősegíti a zavartalan mozgását. Ha egy adott ízület a normál mozgástartományán (ROM, Range of motion) kívül mozdul, az ízületi nedvben egy kis légüres tér jön létre, majd ez hirtelen megszűnik, ettől a pattanó hang, ahogy az ízületi nedv térfogata újra összeér. A vákuum „összeomlását” hívjuk kavitációnak. Ez a kavitáció akár természetes mértékű mozdulat közben is megtörténhet, de jellemzőbben előfordul az ízületi mozgástartományon kívül. Ha megfigyeljük, ez a hang mindig mozgás közben vagy után hallható: tehát akkor, amikor már amúgy is mozgásban vagyunk, vagy éppen nyugalmi állapotból megmozdulunk. Ez azért van, mert mozgás közben egyenlítődik ki a nyomás az ízületen. 

Alapvetően tehát a gázok, a csont és a folyadék kölcsönhatása során keletkező hangok nem adnak okot aggodalomra, és az ízületeinket sem tesszük tönkre azzal, hogy ropogtatjuk az ujjperceinket. 

Ami para: csont a csonton

A hangok másik forrása lehet a csontok közötti súrlódás: ez az ízesülő csontvégeken található porcréteg elvékonyodásával, feltöredezésével vagy megszűnésével történik meg. Az életkor előrehaladtával a nagy terhelésű ízületeken ez sajnos szinte törvényszerű, persze a károsodás mértéke változó lehet. Érdemes figyelni, hogy megjelenik-e kísérő fájdalom, milyen mértékű, és ennek erőssége változik-e.

Az időskornál jóval hamarabb is jelentkezhet azonban ízületeinken artrózis, azaz gyulladásos állapot. Egyik fajtája az osteoarthritis: ez csontokban jelentkező gyulladás, melyet rendszerint a túlterhelés vagy túlzott mértékű használat okoz. Ez az állapot idővel degeneratív elváltozásokat okoz az ízületekben: az inak, szalagok, ízületi tok deformálásával, illetve a csontok irritációjával állandó gyulladásos állapotba hozza az ízületet.

A rheumatoid arthritis autoimmun betegség, amelynek során a test megtámadja saját szöveteit, időről időre gyulladásos tüneteket okozva, s a kár idővel elsődlegesen a csontvéget védő porcokat éri. 

Félrevezető lenne azonban a hangokból ezekre vonatkozóan messzemenő következtetéseket levonni: az artrózis nem feltétlenül jár kattogással vagy egyéb hangokkal, de ettől még nem zárható ki, hogy a kezdetben tünetmentes állapot idővel hangossá válik. 

Kötőszöveti hangok

A csont körüli inak és szalagok is lehetnek a hangok forrásai. Ha hirtelen megmozdulunk, előfordulhat, hogy ezek még a nyugalmi állapottól túl feszesek, s a mozdulat következtében kimozdulnak a helyükről. Ez persze normalizálódik: a kattanó hang azt jelzi, hogy a szalag visszaugrott a helyére. Tipikusan ezt halljuk a csípőízületben, de már itt is leírtuk, hogy ebben az esetben aggodalomra semmi ok. 

Ízületi manipuláció

Gyógykezelések során a feszes ízületek felszabadításakor, ellazításakor, a mozgás elősegítésekor is előfordulhatnak ropogó, kattanó hangok. Jó, ha tudjuk, hogy ezeknek – vagy éppen ezek hiányának – alapvetően nincs jelentősége a terápia sikeres szempontjából.

Műtétek után

A műtétet követően időbe telik, míg a szövetek visszanyerik eredeti rugalmasságukat. Általában mire az eredeti flexibilitás, az ízület mozgásterjedelme helyreáll, a hangok is megszűnnek. Azonban ha a műtéti hegek miatt letapadások keletkeznek a lágyszövetben, a hangok egy része megmaradhat, ezért érdemes őket figyelemmel követni, és a gyanúsan hosszan fennmaradó hangokkal kezelőorvosunkhoz fordulni. 

Akut sérülés

Ha egy ízület éppen sérül (ficamodik, rándul, szakad), a fájdalom és duzzanat mellett hanghatás is kísérheti. Ebben az esetben természetesen fontos, hogy mihamarabb orvoshoz forduljunk. A használatból eredő fáradásos sérülések is járhatnak ízületi hangokkal, mint például a futótérdszindróma. 

Ezen a ponton érdemes tehát összefoglalni, mikor aggódjunk az ízületi hangok miatt:

• Ha fájdalom és duzzanat is jelentkezik a hanghatással egy időben.
• Olyan hangok esetén, amelyek szokatlanok számunkra, nem a megszokott ízületi hangjaink, esetleg valamilyen konkrét eseményt követően kezdődnek.
• Ha a kattanást követően inkább elakadó érzés van, az ízület korlátozott mozgástartományban mozdul – tehát nem a kimozgatós megkönnyebbülő érzést hozza.
• Ha eleve duzzadt az ízület környéke, és ekkor jelentkezik kattanás, roppanás.

Megelőzés

Ha aggódunk a furcsa hangok miatt, elsődleges tennivalónk, hogy igyekezzünk az ízületeinket egészségesen és mozgásban tartani. 

• Az adott ízület környéki izmokat nyújtsuk rendszeresen: például nyaki ropogtatás esetén iktassunk be nyaknyújtásokat, felső háti szakasz nyújtásait. 
• Kattogó váll esetén nyújtsuk a vállöv izmait.
• Ha térd- vagy csípőhangjaink gyakoriak, az ülőmunka során iktassunk be az asztaltól felállva térdhajlításokat vagy félguggolásokat.
• Egyébként is ülőmunkásként figyeljünk munkaidő alatt is a megfelelő arányra az ülés-állás-mozgás tekintetében.
• Ne feledkezzünk el a sportolás előtt a bemelegítésről és utána a nyújtásról.
• Mindig igyekezzünk felmérni a megfelelő mértékű terhelést – nem csupán izomzatunk, de ízületeink tekintetében is.
• Jó, ha észben tartjuk, hogy az alsó végtag teherviselő ízületeinek állapotát alapvetően meghatározza a megfelelő lábbeli.

Amennyiben ízületei hangjaink miatt szakemberhez fordulunk, bízhatunk benne, hogy célzott terápiával az ízületek állapota jelentősen javítható. Mozgásterjedelmet, izomerőt, propriocepciót fejlesztő specifikus gyakorlatokat, manuálterápiás eljárásokat, alternatív technikákat alkalmazva a mozgásterápiás szakemberek számos esetben gyógyírral szolgálhatnak panaszok esetén.