Nem csak az akaraterő hiánya: ezért választjuk a csábítóbbat az egészséges helyett

Olvasási idő kb. 2 perc

A magyarok nagy része tisztában van az egészséges táplálkozás szabályaival, a mindennapokban mégis sokszor fittyet hányunk a tanácsokra. Kutatás készült a jelenség hátteréről.

Egy könnyű, zöldségekben gazdag fogás vagy egy szaftos, zsíros étel körettel? A legtöbben tisztában vannak azzal, mit lenne érdemes enniük, mégis gyakran az azonnali élvezet alapján döntenek. A TV Paprika friss, reprezentatív kutatása szerint csak minden második magyar tartja finomnak az egészséges ételeket – olvasható a Weborvoson.

Élvezet és tudatosság

A felmérés arra utal, hogy nem az ismeretek hiánya jelenti a fő problémát. A válaszadók többsége nem a kalória- vagy zsírtartalom alapján ítéli meg az ételeket, hanem inkább a természetességet tekinti meghatározónak. A mindennapi gyakorlatban azonban az élvezet gyakran felülírja a tudatosságot.

Emellett sokan hajlamosak alábecsülni saját szerepüket az egészségi állapotuk alakulásában. Bár a többség tisztában van azzal, hogy az egészség nemcsak genetikai tényezőktől függ, kétharmaduk mégsem gondolja, hogy étkezéssel érdemben befolyásolhatja azt.

Közelkép egy fiatal nőről, aki okostelefonján egy fitneszalkalmazást használ, hogy személyre szabja napi étrendjét, és ellenőrzi a marhahúsos Cobb-saláta tápértékét és kalóriatartalmát. A kiegyensúlyozott étrend fenntartása. Egészséges étkezési szokások
Érdemes lenne kicsit tudatosabban étkeznünk, mert ezzel nagymértékben befolyásolhatjuk hosszútávú egészségünket
Fotó: d3sign / Getty Images

Mit tekintünk egészséges ételnek?

Ha konkrétan meg kell határozni, mitől egészséges egy étel, a válaszok meglepően egységesek. A magyarok több, mint fele szerint minden fogyasztható, ha mértékkel történik, és a hangsúly inkább az összetevők minőségén van. A legfontosabb szempont, hogy az étel ne tartalmazzon mesterséges összetevőket. Ezt követik

Idézőjel ikon

a friss, helyi alapanyagok, a kevés hozzáadott cukor és a magas zöldségtartalom.

A kalóriatartalom, a zsírmennyiség vagy a különböző „mentes” jelölések kevésbé befolyásolják a megítélést. A csomagoláson szereplő egészségre utaló címkék szintén háttérbe szorulnak. A házi készítés sem jelent automatikusan egészségesebb választást: ezt csak minden ötödik válaszadó tartja meghatározónak. A válaszok alapján inkább az számít, hogy mi kerül ténylegesen a tányérra. Ez arra utal, hogy a gondolkodás nem a tiltások, hanem az alapanyagok minősége köré szerveződik.

Hogyan lehet az egészséges étel egyben ízletes is?

Az egészséges és a finom ételek a dietetikusok szerint is összeegyeztethetők. Ennek egyik kulcsa, hogy ne megvonásként, hanem bővítésként tekintsünk az étrendre. A friss zöldfűszerek, a változatos zöldségek és a jó minőségű alapanyagok önmagukban is javíthatják az ízélményt. A szezonális, minőségi alapanyagok használata csökkentheti a túlzott fűszerezés vagy feldolgozás szükségességét.

Ha érdekel a kutatás többi tanulsága, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.