megfázás régen

Arról, hogy mikor fázott meg az első ember, nem sokat tudni, nincsenek feljegyzéseink, hogy hogyan történhetett mindez. Azonban most úgy tűnik, hogy a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy már nagyon régen, az őskorban is kínozta az embereket a megfázás.

Mikor fázott meg az első ember?

A legtöbbünk évente legalább egyszer elkapja a náthát, tüsszögünk, fáj a torkunk, folyik az orrunk, ennek a felettébb kellemetlen betegségnek a tünetei napokig meg tudják nehezíteni az életünket. De a történelemben vajon mikor fázott meg először az ember? A kérdésre nehéz válaszolni, részben azért, mert sok vírus okoz megfázást, és ezek közül kevés marad meg jól az emberi maradványokban. Lehetséges azonban, hogy a legkorábbi emberek közül néhányan már hihetetlenül régen, akár több százezer évvel ezelőtt megfáztak.

Mi a nátha?

A nátha egy gyűjtőfogalom a légúti fertőzések egy csoportjára, amelyek egészséges immunrendszerű embereknél általában enyhe lefolyásúak. Gyakran a rhinovírusok, a koronavírusok és a légúti, azaz respiratorikus szinciciális vírus (RSV) a felelősek érte. Mielőtt azonban ezek a kórokozók elkezdtek volna terjedni az emberek között, az emberek valószínűleg más gerincesektől szedték össze őket, mivel szoros kapcsolatban éltek az állatokkal.

Általában, amikor egy állati vírus átkerül az emberre, nem sikerül fertőzést létrehoznia, mert nem alkalmazkodott az új gazdatesthez. Előfordul azonban, hogy egy vírus rendelkezik a megfelelő génkészlettel ahhoz, hogy az emberek között is elterjedjen. Így alakultak ki például a COVID-19 és a sertésinfluenza vírusai.

Mikor kezdődött az emberi nátha?

Egyes kutatók szerint a vírusok az emberi civilizáció hajnalán, vagyis körülbelül 5-6000 évvel ezelőtt kezdhettek el átterjedni az állatokról az emberekre. Az emberek akkoriban kezdtek el olyan zárt helyeken élni, ahol a kórokozók könnyen terjedhettek, és tenyészteni vírusoktól hemzsegő állatokat. De nem minden tudós ért egyet ezzel a hipotézissel.

Mások szerint a vadászó-gyűjtögető populációk, amelyek nem gazdálkodtak, hasonlóan ki voltak téve az állati vírusoknak a vadászat révén. A vadászó-gyűjtögetők már a Homo sapiens előtt is léteztek (például az olyan kihalt emberi fajokban, mint a Homo erectus, amely 2 millió évvel ezelőtt jelent meg először).

Ősi megfázásos vírusok

A náthás megbetegedéseket okozó vírusok általában a lágy szövetekben, például a tüdőben hagyják a fertőzés nyomait, amelyek a halál után elpusztulnak, nem pedig a csontokban és fogakban, amelyek megmaradnak. Az ősi emberek maradványaiban már találtak vírusgenomokat, de csak a DNS-alapú vírusok esetében, az RNS-t tartalmazóaknál nem, ezek ugyanis gyorsabban lebomlanak, és sokkal gyakoribbak a megfázásos vírusok között. Eddig még egyetlen RNS-vírust sem sikerült régészeti anyagból kinyerni.

Szibériai megfázás

Egy szibériai ásatás során emberi fogakban találtak ősi vírusokat. Egy új tanulmányban arról számoltak be, hogy két ősi genomot találtak egy emberi adenovírus C nevű DNS-vírushoz, amely megfázásos tüneteket okozhat. A kutatók becslése szerint a vírusok utolsó közös őse körülbelül 700 000 évre nyúlik vissza, jóval a Homo sapiens megjelenése előttre. Lehet, hogy a csimpánzokból vagy gorillákból ugrottak át az emberre, de hogy pontosan milyen régen tették, azt egyelőre nem tudni.

Bár a tudósok még nem találtak RNS-vírusokat az őskorból vagy ókorból, találtak egy 16. századi koronavírust Franciaországban emberi csontvázakból származó fogpépben. Az RNS különbözött az ismert modern koronavírusoktól, ami arra utal, hogy ezek a történelmi kórokozók vagy kihaltak, vagy a felismerhetetlenségig fejlődtek. Lehetséges az is, hogy ez a koronavírus továbbra is kering az emberekben, de a modern korban már nem okoz tüneteket.

Mivel ősi vírusokat nehéz azonosítani, ezért a kutatók úgy döntöttek, hogy inkább a közelmúltra összpontosítanak, az előző kétszáz év vírusait szeretnék megismerni és megfejteni.

Egy tanulmány szerint azoknál a betegeknél, akikkel női orvos foglalkozik, kisebb a halálozás kockázata, az alábbi cikkünkben kiderült, hogy miért.