Valóban káros, ha tájékozódsz egészségedről az interneten? Nem biztos, hogy rosszat teszel vele

Egy nő aggódó arccal nézi a laptop monitorát az otthonában
Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan hívják fel annak veszélyére a figyelmet, hogy laikusként az interneten utánanézzünk tüneteinknek, betegségünknek. Az orvostudomány és a technika fejlődése azonban mára ezt a kérdést is árnyaltabbá tette.

A változás állandó és ez nincs másként az egészségügyben sem. Az online lehetőségeknek köszönhetően egyre több a tájékozott páciens. A Weborvos cikke részletezi, hogyan változtatja ez meg a teljes ellátást. Az egészségügy új szereplője az e-páciens. Ő az, aki összegyűjti az információkat – akár mesterséges intelligencia segítségével, akár betegközösségeken keresztül, leginkább a kettőt együtt használva. Majd ezeket megbeszéli az orvosával. Vajon gyengíti vagy erősíti a gyógyítás folyamatát? Szükséges-e hozzá igazítani az orvos-beteg párbeszédet?

Egy csapat vagyunk – vagy legalábbis azok lehetnénk

Az a közös feladatunk, hogy kitaláljuk, hogyan harmonizáljuk a különböző szereplők által képviselt lehetőségeket.

Egy jól működő rendszerben:

  • a páciens kérdez és tájékozódik
  • a mesterséges intelligencia segít rendszerezni az információkat
  • az orvos pedig kiegészíti és kontextusba helyezi mindezt, mérlegel és személyreszabott stratégiát alkot a páciens bevonásával

Mindez nem szerepcsere, hanem szerepbővülés. A bizalom továbbra is az orvost illeti – de az olyan orvost, aki nem zárja ki a tájékozott beteget, és nem utasítja el az új eszközöket.

Egy 30-as éveiben járó örökbe fogadott lánya otthoni látogatáson az anyja okostelefonján nézegeti a fényképeket, majd együtt étkeznek a konyhában; emlékek, megosztás, vezeték nélküli technológia
A tájékozott páciens sokkal inkább partnere, akár segítője is lehet az orvosnak a modern egészségügyi ellátásban
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images

Ami valóban veszélyes: a vak bizalom az online dokiban

A mesterséges intelligencia tudása bár lenyűgöző – de nem tévedhetetlen. A probléma ezért nem az, hogy valaki egészségügyi témában is kérdez a ChatGPT-től, hanem az, ha ellenőrzés nélkül elhiszi a választ, és arra épít diagnózist vagy kezelést. A szakirodalom „hallucinációnak” nevezi azt a jelenséget, mikor a nyelvi modell meggyőző, de pontatlan vagy hamis állításokat generál. Egy friss publikáció szerint ez a kockázat különösen fontos az egészségügyi alkalmazások esetében. Nem mindegy az sem, hogy miként tesszük fel kérdéseinket – érdemes minél pontosabban és részletesebben beírni, mire vagyunk kíváncsiak.

Ha érdekel, miért nem tartják reálisnak a tudósok, hogy az egészségügyből kiszorítsák az orvosokat a robotok, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.