fül lyukasztás

Kell, illetve szabad-e a babák fülét kilyukasztani pár napos vagy hetes korukban? Valóban csak a külcsínt szolgálja egy fülbevaló, vagy azoknak van igazuk, akik szerint veszélyes és a csecsemő integritásának megkérdőjelezése?

A két álláspont követői vérmes csatát vívnak a közösségi élet minden frontján, legyen szó családi vacsorákról vagy éppen anyukás csoportokról a Facebookon. A kérdés pedig egyszerűnek tűnhet:

Szabad-e kilyukasztani a kisbaba fülét?

Természetesen technikailag abszolút. Senki nem fogja meggátolni saját szülei akaratán kívül, hogy a csecsemő akár 1-2 napos korában fülbevalót kapjon. Sőt, évtizedek óta bevált gyakorlat egyes kórházakban, hogy már a gyermekágyas szobában felajánlják a frissen szült édesanyának a gyors és látszólag jelentéktelen beavatkozást. A fülbevaló ugyanis jó ideje egyfajta másodlagos nemi jellegként is funkcionál. E sorok írójának egyik lánya sem rendelkezik ilyen ékszerrel. Az én véleményem szerint a testmódosításokkal kapcsolatban mindenkinek saját magának kell döntenie arról, mit és mikor változtat meg magán – természetesen a mindenkori életkort és a következményekkel kapcsolatos aktuális ismereteit figyelembe véve. A szövetek kilyukasztása számomra mindig is ilyen volt, így a lányaim sem kaptak a társadalmi nyomás ellenére fülit, és ez így is marad, amíg ők nem szeretnék. 

Pedig hányszor megkaptam random néniktől az utcán, még akkor is, amikor talpig rózsaszínbe öltöztetve hordoztam őket séta közben a hátamon, vagy habos ruhácskákban sétáltak mellettem: „Milyen szép kisfiú!” Eleinte a teljes értetlenség is kiült az arcomra, hogy hát miből is gondolja az illető, milyen nemű lehet a ded. Azonban mindig ugyanaz volt a válasz: mivel nincs fülbevalója, logikus, hogy fiú. 

A középkorban még nem volt egyértelmű, melyik nem viseli 

A fül díszítésének története szinte az emberiséggel egyidős. A nemesfémből, leginkább aranyból készített fülbevalókat azonban a perzsáknak köszönhetjük a régészeti leletek tanúsága szerint. Ez az egyik legrégebb óta használt testékszerünk. Egyes közösségekben a státuszt jelölte a füles milyensége, máshol nem bírt ilyen funkcióval, legfeljebb anyagát tekintve volt eltérés a gazdagabb és a kevésbé tehetős társadalmi rétegek fülönfüggői között.

Az ősi kultúrákban csontot viseltek fülükben, de Ázsiában például a mai napig szokás, hogy szárított tealevelet dugnak át az apró, fúrt lyukakon – ettől élénkítő, a szellemet frissítő hatást várnak el. Van, ahol a súlya is fontos, ugyanis a cél nemcsak a díszítés, hanem a fülcimpa megnyújtása, és bizony a magyar utcákon is találkozhatunk olyan emberekkel, akik nem a cimpát, hanem magát a lyukat tágítják különféle, egyre vastagodó betétek segítségével. S hogy nem csak a nők, a férfiak is viselhették az európai történelem során, arra William Shakespeare a legjobb példa, akinek szinte attribútumává vált a fülbevalója, majdnem minden ábrázolásán kihangsúlyozták a becses ékszert. 

Egy idő után kifejezetten a nőiség szimbólumává vált, és egy időben szinte minden lánycsecsemő fülét már a szülőszobában ki is lyukasztották. Az első arany fülönfüggők kedvelt ajándékká váltak, amikor lánygyermek született a családban, volt időszak, amikor minden nő felékesített fülekkel bírt, aki pedig nem viselte jól a lyukba tűzött ékszert, klipszet választott magának. 

A fülbevaló drasztikus változást eredményez a kutatók szerint

Bár a szülők közti vitáknak elsősorban az önrendelkezéssel kapcsolatban merül fel a füllyukasztás kérdése, a kutatások szerint annak, ha az ékszer mellett döntünk, egészségügyi következményei is lehetnek – és nem az akupunktúrás pontok vagy a fül méretének a megváltoztatása az elsődleges probléma. A bőr átszúrása és egy fémtárgy behelyezése során ugyanis megváltozik a mikrobiom. 

A kanadai McGill Egyetem csapata egy helyi tetoválószalonnal együttműködve 28 olyan önkéntestől gyűjtött pálcikákat, akik fülpiercinget kaptak. A mintavevő pálcikákat a piercing belövése előtt és azt követően, két héten keresztül használták az érintettek fülcimpáján.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a mikrobiom környezetének ez a hirtelen és sok szempontú változása – a bőr alakjától a hőmérsékleten keresztül egy idegen tárgy behelyezéséig – miként befolyásolja a közelben élő mikroorganizmusok életét.

„Azt találtuk, hogy az idő múlásával az új környezet jelentősen összefüggött a nagyobb biológiai sokféleséggel és az ökológiai összetettséggel – írják publikált tanulmányukban a kutatók. A füllyukasztás folyamata a bőr sterilizálásával kezdődik, hatékonyan megtisztítva a fület a mikrobáktól, és új teret biztosítva egy új mikrobiális közösség számára.”

Ezt követően a korábbinál nagyobb biodiverzitást és ökológiai komplexitást figyeltek meg. A mikrobiom szempontjából ezek a területek hasonlóak voltak a hajlatokban és az orrban megfigyelt baktériumokhoz. A fülbevalók környékén két baktériumfajta, a Staphylococcus epidermidis és a Cutibacterium acnes a leginkább elterjedt. Mindketten potenciálisan veszélyesek is lehetnek, de amennyiben egy helyen fordulnak elő, hajlamosak egyensúlyban tartani egymást.

„Ezzel a tanulmánnyal kimutattuk, hogy a fülbevalók egyben az ökoszisztéma nem szándékos, önműködő tevékenységét is jelentik az ökológiai tájon, azaz az emberi bőrön” – összegezték a kutatók. 

Ha kíváncsi vagy arra, milyen szokásokat vesznek fel a szülők az újszülöttek családba érkezésével, ezt a cikkünket ajánljuk neked.