Ez lehet az oka, ha állandóan fáradt vagy – pofonegyszerű, mégis logikus

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A krónikus fáradság kifejezetten kellemetlen – folyamatosan azt érezzük, hogy egyszerűen képtelen vagyunk kipihenni magunkat. Egy új kutatás szerint a problémát többek közt az okozza, ahogyan lélegzünk.

Sokan élnek együtt állandó fáradtsággal anélkül, hogy pontosan meg tudnák mondani, miért érzik magukat kimerültnek. Reggel nehéz az ébredés, napközben lankad a figyelem, estére pedig már a legegyszerűbb teendők is túl soknak tűnnek. Ilyenkor legtöbben az alvás mennyiségét, a stresszt vagy a túlterheltséget kezdik gyanúsítani, és ritkán gondolnak olyan alapvető testi működésekre, amelyek szinte észrevétlenül kísérik végig a napunkat. Pedig van egy olyan folyamat, amelyre alig figyelünk, ám apró eltérései is érezhető hatással lehetnek a közérzetünkre. 

Az állandó fáradság hátterében több ok is állhat 

Egy friss kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy az állandó kimerültség hátterében bizonyos esetekben nem szervi betegség vagy alváshiány áll, hanem az, ahogyan levegőt veszünk. A vizsgálat középpontjában krónikus fáradtság szindrómával élő emberek álltak. Ez az állapot hosszan fennálló, súlyos fáradtsággal jár, amely pihenés hatására sem múlik el, és gyakran koncentrációs zavar, szédülés, izomgyengeség vagy általános rossz közérzet kíséri.  

A fáradtságnak több oka is lehet, olyan is, amire nem is gondolunk
Fotó: JulPo / Getty Images Hungary

A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a légzés módja eltér-e ezeknél az embereknél az egészségesekhez képest. 

A mérések során nemcsak a légzésszámot figyelték, hanem azt is, hogyan zajlik maga a légzés. Meglepő módon a krónikus fáradtsággal élők jelentős részénél – mintegy 71%-ánál – olyan légzési mintázatot találtak, amely eltért az optimálistól.  

Ezek az eltérések sokszor nem feltűnőek, az érintettek gyakran nem is érzik, hogy „rosszul” lélegeznének, mégis hatással lehetnek arra, mennyi oxigén jut el a szervezet sejtjeihez, és hogyan működik az idegrendszer. 

Rossz légzés 

Az egyik gyakori jelenség a hiper­ventiláció (túl gyors vagy túl mély légzés). Ilyenkor az ember a kelleténél több levegőt vesz, amely miatt a vérből túl sok szén-dioxid távozik. A szén-dioxid nem csupán „felesleges gáz”, hanem fontos szerepe van az erek tágulásában, és abban, hogy az oxigén megfelelően eljusson a szövetekhez. Ha a szintje túlságosan lecsökken, az szédülést, fejfájást, fáradtságot vagy akár belső nyugtalanságot is okozhat.  

Idézőjel ikon

Egy másik probléma a diszfunkcionális légzés, ami azt jelenti, hogy a légzésben részt vevő izmok nem dolgoznak össze hatékonyan, ezért a légzés felszínessé vagy egyenetlenné válik.

A kutatás szerint a krónikus fáradtság szindrómával élők nagy részénél kimutatható volt legalább egy ilyen eltérés, míg az egészséges résztvevőknél ez jóval ritkábban fordult elő.  

Különösen érdekes, hogy a nem megfelelő légzés tünetei sok ponton hasonlítanak a krónikus fáradtság panaszaihoz. 

Fontos hangsúlyozni, hogy az állandó fáradtságnak számos oka lehet, és a légzés csak egy lehetséges tényező a sok közül. Ugyanakkor a kutatás eredményei arra utalnak, hogy bizonyos esetekben érdemes erre is figyelmet fordítani.  

A légzés ugyanis tanulható és befolyásolható folyamat. Vannak olyan módszerek, amelyek segítenek tudatosabbá tenni a levegővételt, és javítani annak hatékonyságát. Ilyen lehet például a légzőgyakorlatok alkalmazása vagy a biofeedback.

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, mi az a 10 dolog, ami természetesen csillapítja a fájdalmat

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?

Önidő

Három világ ér össze ezen a szlovén tengerparton: Portorožtól egy karnyújtásnyira az olasz és a horvát határ

Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.