Tönkreteszi a keringésed, ha ezeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha a stressz hatására ilyen ételeket eszel, nemhogy nem leszel nyugodtabb, hanem megnövelheted bizonyos betegségek kockázatát.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a stresszes időszakokban az emberek hajlamosak zsírosabb ételeket fogyasztani. Ez azonban csak tovább ront a stressz hatásain – derül ki egy új kutatásból. Sőt, a zsíros ételek fogyasztása olyan zavarokhoz vezethet, ami megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Ez történik, ha zsíros ételeket eszel, amikor stresszes vagy

A Frontiers in Nutrition című tudományos folyóiratban publikált tanulmány megállapította, hogy ha az ember magas zsírtartalmú ételeket – például fagylaltot vagy csipszet – fogyaszt a stresszes események előtt, az káros hatással lehet az endothel, vagyis az érfal belső rétegét alkotó sejtek működésére.

Ha a stressz miatt zsíros ételeket eszel, az ereid láthatják kárát
Fotó: Yuliya Apanasenka / Getty Images Hungary

Ezekből a sejtekből áll az ereket „bélelő” endotélium, amely ha megfelelően működik, részt vesz az erek összehúzódásában és ellazításában. Diszfunkciója viszont

az artériák eltömődésével és magas vérnyomással járhat, így megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Így befolyásolja a stresszevés a véráramlást

A tanulmány szerzői szerint az egészséges, fiatal felnőtteknél az endotheliális funkció csökkenése a stresszes események után 15–90 perccel figyelhető meg. Más tanulmányok pedig már korábban kiemelték, hogy a zsíros és cukros ételek fogyasztása a stresszhelyzetek során káros hatással lehet az erekre, beleértve az endothelt is.

Ezen tények ismeretében a szerzők úgy gondolták, a stressz és a zsírfogyasztás hatásai között lehet némi kölcsönhatás, ami tovább rontja a véráramlást.

Az ilyen típusú nassolástól az agy is rosszabbul teljesít
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A feltevés ellenőrzéséhez a kutatók 21 önkéntest toboroztak, akikkel egy két vajas croissant-ból álló reggeli elfogyasztása után egy 8 perces mentális stressztesztet végeztettek el. Ennek során egyre gyorsabban kellett fejben megoldaniuk matematikai feladatokat.

A teszt célja az volt, hogy szimulálja azt a stresszt, amelyet az ember egy átlagos napon átélhet.

A kutatók eközben egy „áramlás által közvetített dilatáció” néven ismert eljárás segítéségével ellenőrizték a résztvevők érrendszerének működését. Így sikerült megfigyelniük, hogy a zsíros ételek stresszes állapotban történő fogyasztása az érrendszeri működés 1,74 százalékos csökkenéséhez vezetett. Bár ez nem tűnik soknak,

korábbi tanulmányok kimutatták, hogy már a funkció 1 százalékos csökkenése is 13 százalékkal növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Sajtóközleményükben a kutatók kiemelték, a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása negatív hatással volt a prefrontális kéreg oxigénellátására is, amely az agy magasabb szintű kognitív folyamatokért felelős területe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a zsírfogyasztás hogyan akadályozza a stressz utáni felépülést.

Ösztönösen vágyunk a zsíros ételekre

A stressz miatt nagy mennyiségben szabadul fel a szervezetben a stresszhormonként ismert kortizol. A magas kortizolszint pedig összefüggésbe hozható a kalóriadús ételek, például a zsíros, a finomított gabonákat és hozzáadott cukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek iránti megnövekedett vággyal.

A magas energiatartalmú ételek fogyasztása ugyan hasznos lehetett őseink számára, amikor egy ragadozóval kellett harcolniuk, vagy egy veszély elől kellett menekülniük, de most már tudjuk, hogy ez a stresszreakció egyáltalán nem tesz jót nekünk mentális vagy érzelmi stressz esetén.

A stressz növeli a zsíros ételek iránti vágyat
Fotó: Jamie Grill / Getty Images Hungary

Bizonyos ételek csökkenthetik a károkat

Általánosságban kijelenthető, hogy a bioaktív vegyületekben gazdag növényi alapú élelmiszerek – például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek – pozitív hatással lehetnek az endothel működésére.

Ezek az élelmiszerek bővelkednek antioxidánsokban és polifenolokban, amelyek gyulladáscsökkentő és értágító hatásúak.

Ilyen például az áfonya, a cékla, a szilva, a zöld tea és a gránátalmalé is, de a hideg vízi halakban, az algaolajokban, a diófélékben és a magvakban található ómega-3 zsírsavak szintén védőhatást gyakorolhatnak az érrendszerre.

Emellett a probiotikumok fermentált élelmiszereken vagy kiegészítőkön keresztül történő fogyasztása fokozhatja a bélmikrobiom diverzitását, ami összefüggésbe hozható az endothel működésének javulásával.

A probiotikumokról egyébként nemrég kiderült, hogy a Covid ellen is hatásosak lehetnek. Erről alábbi cikkünkben olvashatsz: 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.