Hétköznapi módszerrel enyhíthető a depresszió: csak pár perc kell hozzá

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A depresszió tüneteinek kezelése pszichoterápiával vagy gyógyszeresen képzelhető el. A tudósok most azt bizonyították, hogy a rendszeres mozgás hasonlóan jól kezeli ezeket a tüneteket, mint a terápia, vagy akár a gyógyszerek.

A depresszió világszerte emberek százmillióinak életét befolyásolja. Ez az állapot nem egyszerű rosszkedv, hanem egy olyan lelki eredetű betegség, amely tartós lehangoltsággal, az örömérzés hiányával, fáradtsággal és gyakran a mindennapi feladatok elvégzésének nehézségével jár. Sok érintett számára hosszú időbe telik, mire segítséget kap, és előfordulhat, hogy a megszokott kezelések nem hoznak teljes javulást. 

A depresszió kezelése hétköznapi módszerrel 

A depresszió kezelésére leggyakrabban pszichoterápiát (szakemberrel folytatott, rendszeres beszélgetésen alapuló kezelést) és antidepresszánsokat (a hangulat szabályozására ható gyógyszereket) alkalmaznak. Ezek sok embernek segítenek, ugyanakkor nem mindenkinél hatékonyak egyformán, és

előfordulhatnak kellemetlen mellékhatások is.

Éppen ezért a kutatók régóta keresik azokat a kiegészítő lehetőségeket, amelyek biztonságosak és széles körben elérhetők. 

A depresszió kezelésében a mozgásnak kiemelt szerep jut
Fotó: hobo_018 / Getty Images Hungary

Egy nagyszabású tudományos elemzés során a kutatók korábbi, úgynevezett randomizált kontrollált vizsgálatokat tekintettek át, összesen közel ötezer felnőtt adatait feldolgozva. Ezekben a vizsgálatokban a résztvevők különböző kezelésekben részesültek, vagy egy ideig nem kaptak célzott segítséget, így a hatások jól összehasonlíthatók voltak. 

Az elemzés alapján kiderült, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentheti a depresszió tüneteit. Sok esetben a javulás mértéke hasonló volt ahhoz, amit a pszichoterápia vagy a gyógyszeres kezelés eredményezett. Ez a hatás nem csupán a hangulat javulásában jelent meg, hanem az energiaszint és a mindennapi aktivitás növekedésében is. 

Nem kell túlzásba vinni 

A kutatók azt is megfigyelték, hogy nem a megerőltető edzések voltak a leghasznosabbak. A könnyű vagy közepes intenzitású mozgás, például a tempós séta vagy az egyszerű tornagyakorlatok gyakran kedvezőbb hatást mutattak. Úgy tűnik, a rendszeresség és az elviselhető terhelés fontosabb, mint a nagy fizikai erőkifejtés. 

Nem volt olyan mozgásforma, amely mindenkinél, egyetemesen a legjobbnak bizonyult.

Egyeseknél az izomerősítő gyakorlatok, másoknál az állóképességet fejlesztő mozgás hozott jobb eredményeket, és sok esetben ezek váltogatása bizonyult hatékonynak.  

A testmozgás mellékhatásai általában enyhék voltak, leginkább átmeneti izomfájdalom vagy fáradtság jelentkezett, szemben a gyógyszereknél gyakrabban tapasztalt panaszokkal, mint a fáradság, vagy éppen a gyomorpanaszok. 

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy

Idézőjel ikon

a testmozgás hatása egyénenként eltérő lehet, és nem minden esetben helyettesíti a szakember által nyújtott kezelést.

A legtöbb vizsgálat viszonylag rövid ideig tartott, ezért a hosszú távú hatásokról még kevesebb adat áll rendelkezésre. Az eredmények azonban kifejezetten bíztatóak, ráadásul itt nem kell igazodni a szakember idejéhez, saját ritmusban adagolhatjuk a “gyógymódot”, mindezt ingyen. 

Ha kíváncsi vagy, milyen komoly gondot jelezhet, ha sokat ásítasz, olvasd el ezt a cikkünket is!

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.