Ezzel a módszerrel 15 évvel előre tudják jelezni a demenciát

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A kutatók 11 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatóak a demencia előrejelzéséhez.

Döbbenetes szám, de a világon 3 másodpercenként állapítják meg egy-egy új betegnél a demenciát. Ha a betegséget korai stádiumban felfedezik, sokkal lassabb lehet a lefolyása, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb – akár még a tünetek megjelenése előtt – az orvosoknak képe legyen a beteg állapotáról. 

Ha hamarabb felismerik, lassítható a folyamat 

Az egyesült királyságbeli Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem tudósai 11 fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatók a demencia előrejelzésére, akár már 15 évvel a diagnózis előtt.

Jelenleg nincs gyógymód a demenciára. Vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel az orvosok segíthetnek lassítani az előrehaladását, emiatt kulcsfontosságú, hogy a betegséget minél hamarabb felfedezzék.

Ez is az oka annak, hogy a kutatók olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel a lehető legkorábban felfedezhető a betegség, illetve a kialakulásának az esélye.

A betegség egyre több embert érint a világon
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Egy 2023 augusztusában közzétett tanulmányban 11 pontban foglalták össze a kockázati tényezőket, melyek alapján akár 14 évvel a diagnózis előtt meg tudták becsülni, hogy kik lehetnek nagyobb rizikónak kitéve. Egy 2022 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a demencia jeleit már 9 évvel a diagnózis felállítása előtt észlelni lehet.

A fehérjék megbízhatóbbak, mint a genetika 

Ezeket a korábbi kutatásokat egészíti ki a Warwick és a Fudan Egyetem tanulmánya, melynek során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy mely vérfehérjék jelezhetik előre a demencia kialakulásának nagyobb esélyét. 

Jianfeng Feng professzor, az Egyesült Királyságban található Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem professzora, valamint a tanulmány vezető szerzője szerint a fehérjékre való összpontosítás korábbi kutatásaikból ered.

Idézőjel ikon

Tavaly kidolgoztunk egy előrejelzési módszert, más típusú adatok felhasználásával. A fehérjék azonban sokkal megbízhatóbbak, mint a pusztán genetikai megközelítés.

Ám nem ez az első olyan tanulmány, amely a fehérjék biomarkerként való felhasználását vizsgálja a demencia korai diagnosztizálására.

Egy 2023 júniusában közzétett vizsgálat az NPTX2 fehérjét az Alzheimer-kór lehetséges biomarkereként azonosította, amely a demencia leggyakoribb típusa.

Az új tanulmány akár 15 évvel a demencia tünetei előtt jelezheti a problémát
Fotó: Microgen Images/science Photo Li / Getty Images Hungary

A 2021 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a mikroRNS-nek nevezett vérfehérjék felhasználhatók az Alzheimer-kór korai kockázatának azonosítására.

Feng professzor és csapata több mint 52 000, demenciában nem szenvedő felnőtt vérmintáját elemezte az Egyesült Királyság Biobankjából. Ezeket a vérmintákat 2006 és 2010 között gyűjtötték, és lefagyasztották.

2023 márciusára 1417 vérmintát szolgáltató embernél alakult ki demencia. A kutatók 11 specifikus fehérjét azonosítottak a demenciában szenvedők vérmintáiban.

A kutatók szerint, ha a demencia olyan hagyományos kockázati tényezőit is figyelembe veszik, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség és a genetika, több mint 90%-os pontossággal tudják megjósolni a betegség kialakulásának valószínűségét akár 15 évvel a diagnózis előtt.

A demencia évtizedekkel a tünetek előtt elkezdődik

A kutatók kijelentették, hogy ez a 11 fehérje új terápiás lehetőségeket jelenthet a demencia kezelésében. Ezenkívül úgy vélik, hogy ez az előrejelzési panel fontos eszköz lehet a demencia magas kockázatának kitett középkorú és idősebb felnőttek szűrésére.

A tanulmány áttekintését követően dr. Jennifer Bramen, a Csendes-óceáni Idegtudományi Intézet vezető kutatója így nyilatkozott:

„Az a képesség, hogy egyetlen vérvizsgálatból felmérjük több betegség kockázatát is, értékes lehet a korai felismerés és megelőzés szempontjából. Ahhoz, hogy lassítsuk a betegség térnyerését, a kezeléshez való mihamarabbi hozzáférés a kulcs. Az egyének kezelése ebben a korai szakaszban, amikor valószínűleg jobban reagálnak a terápiára, jelentősen javíthatja hosszú távon az életminőségüket és kognitív eredményeiket.

A kognitív hanyatlás lassabban alakul ki, ha korán felismerik a betegséget
Fotó: Suzanne Marshall / Getty Images Hungary

Sok demencia neurofiziológiai szinten kezdődik sok évvel, ha nem évtizedekkel azelőtt, hogy megjelennének a tipikus tüneteket, például a kognitív hanyatlás vagy a viselkedés megváltozása. Ez azt jelenti, hogy mire a demencia klinikai tünetei megjelennek, addigra a betegség már óriási károkat okozott, és a lefolyás érdemi megváltoztatása komoly kihívást jelent. 

Ha kíváncsi vagy a demencia korai jeleire, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Ványik Dóra
Ványik Dóra
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.