demencia jelei

Döbbenetes szám, de a világon 3 másodpercenként állapítják meg egy-egy új betegnél a demenciát. Ha a betegséget korai stádiumban felfedezik, sokkal lassabb lehet a lefolyása, ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb – akár még a tünetek megjelenése előtt – az orvosoknak képe legyen a beteg állapotáról. 

Ha hamarabb felismerik, lassítható a folyamat 

Az egyesült királyságbeli Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem tudósai 11 fehérjét azonosítottak, amelyek biomarkerként használhatók a demencia előrejelzésére, akár már 15 évvel a diagnózis előtt.

Ez is az oka annak, hogy a kutatók olyan módszereken dolgoznak, amelyekkel a lehető legkorábban felfedezhető a betegség, illetve a kialakulásának az esélye.

Egy 2023 augusztusában közzétett tanulmányban 11 pontban foglalták össze a kockázati tényezőket, melyek alapján akár 14 évvel a diagnózis előtt meg tudták becsülni, hogy kik lehetnek nagyobb rizikónak kitéve. Egy 2022 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a demencia jeleit már 9 évvel a diagnózis felállítása előtt észlelni lehet.

A fehérjék megbízhatóbbak, mint a genetika 

Ezeket a korábbi kutatásokat egészíti ki a Warwick és a Fudan Egyetem tanulmánya, melynek során a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy mely vérfehérjék jelezhetik előre a demencia kialakulásának nagyobb esélyét. 

Jianfeng Feng professzor, az Egyesült Királyságban található Warwick Egyetem és a kínai Fudan Egyetem professzora, valamint a tanulmány vezető szerzője szerint a fehérjékre való összpontosítás korábbi kutatásaikból ered.

Tavaly kidolgoztunk egy előrejelzési módszert, más típusú adatok felhasználásával. A fehérjék azonban sokkal megbízhatóbbak, mint a pusztán genetikai megközelítés.

Ám nem ez az első olyan tanulmány, amely a fehérjék biomarkerként való felhasználását vizsgálja a demencia korai diagnosztizálására.

Egy 2023 júniusában közzétett vizsgálat az NPTX2 fehérjét az Alzheimer-kór lehetséges biomarkereként azonosította, amely a demencia leggyakoribb típusa.

A 2021 októberében publikált kutatás pedig arról számolt be, hogy a mikroRNS-nek nevezett vérfehérjék felhasználhatók az Alzheimer-kór korai kockázatának azonosítására.

Feng professzor és csapata több mint 52 000, demenciában nem szenvedő felnőtt vérmintáját elemezte az Egyesült Királyság Biobankjából. Ezeket a vérmintákat 2006 és 2010 között gyűjtötték, és lefagyasztották.

A kutatók szerint, ha a demencia olyan hagyományos kockázati tényezőit is figyelembe veszik, mint az életkor, a nem, az iskolai végzettség és a genetika, több mint 90%-os pontossággal tudják megjósolni a betegség kialakulásának valószínűségét akár 15 évvel a diagnózis előtt.

A demencia évtizedekkel a tünetek előtt elkezdődik

A kutatók kijelentették, hogy ez a 11 fehérje új terápiás lehetőségeket jelenthet a demencia kezelésében. Ezenkívül úgy vélik, hogy ez az előrejelzési panel fontos eszköz lehet a demencia magas kockázatának kitett középkorú és idősebb felnőttek szűrésére.

A tanulmány áttekintését követően dr. Jennifer Bramen, a Csendes-óceáni Idegtudományi Intézet vezető kutatója így nyilatkozott:

„Az a képesség, hogy egyetlen vérvizsgálatból felmérjük több betegség kockázatát is, értékes lehet a korai felismerés és megelőzés szempontjából. Ahhoz, hogy lassítsuk a betegség térnyerését, a kezeléshez való mihamarabbi hozzáférés a kulcs. Az egyének kezelése ebben a korai szakaszban, amikor valószínűleg jobban reagálnak a terápiára, jelentősen javíthatja hosszú távon az életminőségüket és kognitív eredményeiket.”

Sok demencia neurofiziológiai szinten kezdődik sok évvel, ha nem évtizedekkel azelőtt, hogy megjelennének a tipikus tüneteket, például a kognitív hanyatlás vagy a viselkedés megváltozása. Ez azt jelenti, hogy mire a demencia klinikai tünetei megjelennek, addigra a betegség már óriási károkat okozott, és a lefolyás érdemi megváltoztatása komoly kihívást jelent. 

Ha kíváncsi vagy a demencia korai jeleire, olvasd el ezt a cikkünket is.