Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Pontosan mennyi ideig bírja az agy oxigén nélkül, például egy hirtelen szívleállás vagy stroke esetén? A neurológus elmondja.
Az emberi agy egy rendkívül összetett és sérülékeny szerv, amely az állandó oxigénellátástól függ. Oxigén nélkül az agy sejtjei – köztük azok a jelközvetítő neuronok, amelyek gondolkodásunkért és érzéseinkért felelnek – elkezdenek pusztulni.
Mennyi idő alatt károsodik oxigén nélkül az agy?
A kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz – mondja dr. Danny Gonzalez neurológus, a Barrow Neurológiai Intézet adjunktusa.
Az okok megértéséhez fontos tisztában lenni azzal, hogy az emberi agy több erőforrást igényel, mint bármely más szerv a testben. Annak ellenére, hogy egy átlagos felnőtt testtömegének mindössze 2 százalékát teszi ki, a szív által pumpált oxigénnel teli vér körülbelül 20 százalékát használja fel – derül ki egy 2021-es tudományos áttekintésből.
Agyunknak nagy szüksége van erre a sok oxigénre, hogy fenntartsa kényes elektrolit-egyensúlyát, ami elektromos töltésével kulcsszerepet tölt be az idegrendszer elektromos impulzusainak közvetítésében. Ezeknek az elektrolitoknak a kiegyensúlyozatlansága megzavarhatja a neuronok üzenetküldési képességét.
Az, hogy pontosan mennyi időbe telik, amíg az agy az oxigénhiány következtében visszafordíthatatlan károsodást szenved, vagy teljesen felmondja a szolgálatot, számos tényezőtől függ, beleértve az oxigénvesztés mértékét és időtartamát.
Az agy vérellátásának megszakítása lehet részleges, például szélütés vagy bizonyos fejsérülések esetén, vagy teljes, például szívmegálláskor, ha a szívműködés hirtelen leáll. A stroke nem vezet az agysejtek azonnali pusztulásához, de minél tovább fennáll az oxigénhiány, annál súlyosabb az agykárosodás.
Az alacsony oxigénszint a tapasztalatok szerint már 5 percen belül görcsrohamokat, neuronhalált és kómát okozhat.
Szerencsére azonban gyors beavatkozással még helyre lehet állítani az agyműködést. Ha viszont teljes az oxigénhiány, az agysejtek néhány percen belül elpusztulnak. Sőt, szívleállás esetén az agy felszínén tapasztalható spontán elektromos aktivitás már a véráramlás leállását követő 10-30 másodpercen belül megszűnik.
A maradandó agykárosodáshoz nem kell 4 percnél több.
A neurológus megjegyezte, „bármilyen hosszan tartó anoxikus agysérülés (ami teljes oxigénhiány miatt lép fel), amely kiterjedt sejthalált eredményez, növeli az agyhalál diagnózisának kockázatát a kórházi kezelések során”. Ez az agyműködés teljes, visszafordíthatatlan elvesztésével jár.
Az egészségügyi állapot is befolyásolhatja
Bár az alacsony oxigénszint miatt az agykárosodás általában néhány perc alatt következik be, a pontos időtartam személyenként változó lehet. „Ez minden bizonnyal az adott egyéntől, illetve az esetleges kockázati tényezőktől függ, mint például a vérnyomás, a koleszterinszint vagy a dohányzás” – vélekedett Gonzalez.
A szív- és érrendszer nem megfelelő állapota zsíros plakkok felhalmozódásához vezethet, amelyek megkeményednek, és szűkítik az ereket, ami korlátozza a véráramlást a szövetekben és a szervekben, így az agyban is. Ennek ellenére a rossz szív- és érrendszeri egészség néha valószínűtlen előnyt jelenthet, ha az agy oxigénhiányban szenved.
Azoknál ugyanis, akiknél régóta fennállnak a kockázati tényezők, kompenzációs áramlási minták alakulhatnak ki, ami segíthet, amikor az agyszövet elkezd oxigént veszíteni. Ám ez mindig eseti alapon történik.
Arról, hogy tényleg lepereg-e előttünk „életünk filmje” halálunk pillanatában, alábbi cikkünkben olvashatsz.
