Az ADHD az agy szerkezetében is kimutatható eltéréseket eredményezhet, legalábbis erre utalnak a legújabb kutatások, amelyek most még világosabb képet adnak arról, hogy egy ADHD-s ember agya valóban „másképp van összerakva”.
Az ADHD-val (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kapcsolatos új, japán MRI-eredmények azonban strukturális különbségeket találtak a neurotipikus és ADHD-s gyermekek agyáról készített felvételek összehasonlításakor. Kiderült, hogy a frontális és temporális agyterületek kisebbek lehetnek, amelyek a figyelemért, érzelmekért és döntéshozatalért felelősek.
Így vizsgálták az ADHD-s agyat
A korábbi vizsgálatoknál problémát jelentett, hogy a különböző MR-készülékek (eltérő típusok, kalibrációk, szoftverek) különböző eredményeket adhatnak ugyanarról az agyról. A „Traveling-Subject” (TS) módszer szerint ugyanazokat az embereket vizsgálták egymás után több gépen: így meg lehetett különböztetni a műszerek okozta torzításokat.
Ezután összehasonlították 290 ADHD-s gyermek agyának felvételeit a kotrollcsoportról készült felvételekkel: így találták meg a strukturális eltéréseket.

Kézzelfogható bizonyíték
A vizsgálatban a frontotemporális régiók, amelyek az impulzusszabályozásért, figyelemért, problémamegoldásért és érzelmi feldolgozásért felelnek, voltak kisebbek az ADHD-s gyermekek esetében. Ez olyan élettani bizonyíték, ami túlmutat a viselkedéssel kapcsolatos megfigyeléseken: a kutatók szerint az ADHD fizikai, agyi alapokon nyugszik.
ADHD itthon
Magyarországon is egyre gyakrabban diagnosztizálnak ADHD-t gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
![]()
Az új eredmények segíthetnek eloszlatni a tévhiteket, például azt, hogy csak rossz nevelés vagy túl sok képernyő okozza a figyelemzavart.
Az, hogy most már strukturális agyi eltérések is dokumentáltak, erősíti az orvosi, pszichológiai támogatás szükségességét. Emellett a jövőben akár képalkotó vizsgálatok is segíthetik a pontosabb diagnózist, de egyelőre a klinikai viselkedésbeli értékelés marad a fő eszköz. A szakemberek hangsúlyozzák: az ADHD nem elégségesen tisztázott kockázati tényezők alapján ítélendő meg, hanem komplex, biológiai és környezeti tényezők összjátéka.
Az ADHD-ról bővebben is tájékozódhatsz a Dívány Balance podcastjának epizódjából!
























