Az életünk harmadát alvással töltjük, mégis alig értjük, mi zajlik bennünk, amikor álmodunk. Neurológus segít eligazodni abban, mit mond a tudomány – és mi az, ami ma is rejtély.
Már az idők kezdete óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon mit jelentenek az álmaink, mi a szerepük, és miért van az, hogy egyesek emlékeznek rájuk, míg mások szinte soha. Számtalan elmélet született a témában, de a kérdés ma is nyitott: vajon sikerült-e megfejteni, miért álmodunk? Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos osztotta meg a Weborvossal gondolatait a témában.
Milyen gyakran emlékszünk az álmainkra?
Megfigyelések szerint az otthon alvó, egészséges emberek átlagosan heti egy álmukra emlékeznek. A nyílt személyiségű emberek és a nők gyakrabban idézik fel álmaikat, míg a neurotikus személyek inkább a rémálmokra emlékeznek. Az életkor előrehaladtával az álomemlékezés gyakorisága csökken: a csúcspont fiatal felnőttkorban figyelhető meg.
Mit álmodunk, és mitől függ?
Az álmok tartalma rendkívül változatos. A nők általában kevesebb agresszióról és szexualitásról számolnak be, ugyanakkor több verbális agresszió jelenik meg álmaikban. A rémálmok gyakoriságát a fizikai állapot, az anyagi helyzet és az iskolázottság is befolyásolja, és ikerkutatások genetikai meghatározottságot is kimutattak.
Léteznek úgynevezett tudatos álmodók is, akik képesek befolyásolni álmaik alakulását; egyes vizsgálatok szerint a felnőttek 26–77 százaléka legalább egyszer átél ilyet élete során.
Külső és belső tényezők hatása
Az álmok minőségét számos tényező alakíthatja. Bizonyos gyógyszerek – például dopaminerg szerek – élénkebb, tudatosabb álmokat idézhetnek elő, míg antidepresszánsok csökkenthetik az álomfelidézést. Egyes szívritmusszabályozók rémálmok kialakulásával hozhatók összefüggésbe.
Betegségek esetén is megfigyelhetők eltérések: Parkinson-kórban gyakoriak az élénk álmok és rémálmok, narcolepsiában intenzívebb és gyakran tudatos álmodás jelentkezik. Érdekes megfigyelés, hogy a születésüktől fogva járásképtelenek álmukban futnak, a süketek és vakok pedig látnak, hallanak.
Ha érdekel még néhány tudományos szempont és a pszichológiai megközelítés, ajánljuk a Weborvos cikkét.
