Mi történik veled, amikor álmodsz? – A tudomány még mindig keresi a választ

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az életünk harmadát alvással töltjük, mégis alig értjük, mi zajlik bennünk, amikor álmodunk. Neurológus segít eligazodni abban, mit mond a tudomány – és mi az, ami ma is rejtély.

Már az idők kezdete óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon mit jelentenek az álmaink, mi a szerepük, és miért van az, hogy egyesek emlékeznek rájuk, míg mások szinte soha. Számtalan elmélet született a témában, de a kérdés ma is nyitott: vajon sikerült-e megfejteni, miért álmodunk? Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos osztotta meg a Weborvossal gondolatait a témában.

Milyen gyakran emlékszünk az álmainkra?

Megfigyelések szerint az otthon alvó, egészséges emberek átlagosan heti egy álmukra emlékeznek. A nyílt személyiségű emberek és a nők gyakrabban idézik fel álmaikat, míg a neurotikus személyek inkább a rémálmokra emlékeznek. Az életkor előrehaladtával az álomemlékezés gyakorisága csökken: a csúcspont fiatal felnőttkorban figyelhető meg.

Álomvilágunkba senkit nem hívhatunk meg, legfeljebb megpróbálhatjuk elmesélni, mi történt velünk
Fotó: LaylaBird / Getty Images

Mit álmodunk, és mitől függ?

Az álmok tartalma rendkívül változatos. A nők általában kevesebb agresszióról és szexualitásról számolnak be, ugyanakkor több verbális agresszió jelenik meg álmaikban. A rémálmok gyakoriságát a fizikai állapot, az anyagi helyzet és az iskolázottság is befolyásolja, és ikerkutatások genetikai meghatározottságot is kimutattak.

Léteznek úgynevezett tudatos álmodók is, akik képesek befolyásolni álmaik alakulását; egyes vizsgálatok szerint a felnőttek 26–77 százaléka legalább egyszer átél ilyet élete során. 

Külső és belső tényezők hatása

Az álmok minőségét számos tényező alakíthatja. Bizonyos gyógyszerek – például dopaminerg szerek – élénkebb, tudatosabb álmokat idézhetnek elő, míg antidepresszánsok csökkenthetik az álomfelidézést. Egyes szívritmusszabályozók rémálmok kialakulásával hozhatók összefüggésbe.

Betegségek esetén is megfigyelhetők eltérések: Parkinson-kórban gyakoriak az élénk álmok és rémálmok, narcolepsiában intenzívebb és gyakran tudatos álmodás jelentkezik. Érdekes megfigyelés, hogy a születésüktől fogva járásképtelenek álmukban futnak, a süketek és vakok pedig látnak, hallanak. 

Ha érdekel még néhány tudományos szempont és a pszichológiai megközelítés, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.

Édes otthon

Eleged van a galambürülékből és a turbékolásból? Ezzel a trükkel erőszak nélkül elűzheted a madarakat

A nyári hónapok beköszöntével menetrendszerűen érkezik meg a legtöbb társasházi lakó rémálma: a galambinvázió. Elég néhány nap, amikor nem figyelünk oda az erkélyre, és máris arra eszmélünk, hogy kéretlen szárnyas lakóink letáboroztak a párkányon. Mit tehetünk, ha a drasztikus módszereket elutasítjuk, de szeretnénk visszakapni a teraszunkat? Léteznek hatékony, erőszakmentes házi trükkök, amelyektől végleg elmehet a madarak kedve az erkélyünktől.