Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A demencia első jelei nem feltétlenül a feledékenységben mutatkoznak meg. A kutatók hét olyan személyiségváltozást azonosítottak, amelyek évekkel a diagnózis előtt figyelmeztethetnek a betegségre.
A demenciát legtöbben a memóriazavarral azonosítják, pedig a szellemi leépüléssel járó, gyógyíthatatlan betegségnek teljesen más figyelmeztető jelei is lehetnek, gyakran évekkel a memóriaproblémák megjelenése előtt.
Ezek a személyiségváltozások előre jelezhetik a demenciát
Egy friss, több ezer brit köztisztviselőt követő kutatás megállapította, hogy a középkorú embereknél bekövetkező kisebb-nagyobb személyiségváltozások a demencia későbbi kialakulásának fokozott kockázatát jelzik.
A tanulmány vezetője, Gill Livingston, a University College London időskori pszichiátriával foglalkozó professzora szerint a családtagok sok esetben már jóval a hivatalos diagnózis felállítása előtt észreveszik a változásokat, amelyek szerettük viselkedésében, önbizalmában és érzelmi reakcióiban bekövetkeznek.
A szakemberek szerint az alábbi személyiségváltozások nem jelentenek egyértelmű bizonyítékot a demenciára, de aggodalomra adnak okot, ha eltérnek az érintett személy megszokott viselkedésétől.
1. Önbizalomvesztés
Az egyik leggyakoribb korai jel az önbizalom hirtelen elvesztése. Olyan emberek, akik korábban magabiztosan végezték a munkájukat vagy otthoni teendőiket, egyszer csak úgy érzik, képtelenek megbirkózni a feladatokkal. Ennek az lehet a magyarázata, hogy
a kulcsfontosságú területek zsugorodásával vagy sorvadásával az agy elveszíti rugalmas alkalmazkodási képességét.
Az önbizalomválság önmagában is kockázati tényező, mert magányhoz és elszigetelődéshez vezethet, ami növeli a demencia kialakulásának esélyét.
2. A nyitottság csökkenése
Ahogy idősebbé válunk, mindannyian egyre jobban ragaszkodunk a berögzült szokásainkhoz. Ám kutatók szerint akinek már középkorban szembetűnően csökken a kíváncsisága, az új dolgok iránti érdeklődése, annál nagyobb eséllyel romlanak a kognitív képességek a későbbiekben.
3. Problémamegoldási nehézségek
Az agyban lezajló változásra utalhat az is, ha valaki korábban összetett, nagy felelősséggel járó feladatokat oldott meg rendszeresen, ám hirtelen a kisebb problémák is elintézhetetlennek tűnnek.
A kisgyerekek azért reagálnak hevesebben a stresszre – sírással, kiabálással, összeomlással – mert az agyuk még fejletlen. Hasonló hatása lehet annak is, ha az agy idősebb korban elkezd zsugorodni, kevesebb kognitív tartalék marad a nehézségekkel való megküzdésre, és ez a jel arra utalhat, hogy kialakulóban van a demencia.
4. Impulzivitás
A meggondolatlan, heves, robbanékony viselkedés, ha hirtelen jelenik meg, összefüggésben állhat az agy úgynevezett prefrontális kérgében bekövetkező sejtpusztulással, és a frontotemporális demencia korai jele lehet. Ez az agyterület felelős többek között a gátlásokért és az önkontrollért.
5. Csökkenő lelkiismeretesség
Szintén nagyobb a demencia kockázata annál, aki kevésbé lelkiismeretesen éli a mindennapjait, szervezetlenné és fegyelmezetlenné válik, miközben ez korábban nem volt rá jellemző.
Ennek hátterében az agyban felhalmozódó fehérjelerakódások, az úgynevezett béta-amiloid plakkok állhatnak.
Az általuk okozott károsodás korlátozhatja az agy tervezési és szervezési képességeit. További probléma, hogy a kevésbé lelkiismeretes, kötelességeiket elhanyagoló emberek általában kevésbé figyelnek az egészségükre, ami tovább növeli a demencia esélyét.
6. Fokozott idegesség és szorongás
A neuroticizmus egyik fő jele a fokozott idegesség és szorongás, ami szorosan összefügg a demenciával. A krónikus stressz gyulladást okoz a szervezetben, és mindkettő pusztító hatással van az agy egészségére.
7. A mások iránt érzett szeretet eltűnése
Az érzelmi melegség, a szeretetteljes viselkedés eltűnése egy jellegzetes személyiségváltozás, ami fontos figyelmeztető jele a szorongás vagy a depresszió kialakulásának – ezek önmagukban is növelik a demencia kockázatát. A depresszióval élő embereknek nincs motivációjuk, kevesebbet mozognak, kevésbé tartják a kapcsolatot másokkal, ritkábban végeznek szellemileg stimuláló tevékenységeket, és gyakran elhanyagolják az egészségüket.
Ezek a személyiségváltozások nem jelentik azt, hogy valakinél biztosan kialakul a demencia. Ráadásul előjöhetnek más okok, például az életközepi válság vagy a menopauza hatására is. Azt kell végiggondolni, hogy az illető hogyan reagált volna korábban egy hasonló helyzetben. Ha a viselkedése ismerős mintát követ, akkor valószínűleg csak az adott szituáció váltotta ki belőle. Ám ha gyökeresen másként reagál, mint ahogy azt tőle megszoktuk, felmerülhet a gyanú, hogy agyi változások állnak a háttérben.
A kognitív hanyatlás egyik árulkodó jelére zuhanyozás közben is felfigyelhetünk.
