Ez a gyakori kórokozó elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy tüdőgyulladást és arcüreggyulladást okozó baktérium hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához, mivel a kórokozó a retinában is megjelenik, és képes az idegrendszerben gyulladást előidézni.

Az Alzheimer-kór a demencia egyik legsúlyosabb és leggyakoribb formája. A betegség fokozatosan alakul ki, és elsősorban a memóriát, a gondolkodást és a mindennapi önállóságot érinti. Az Alzheimer-kórra jellemző az idegsejtek pusztulása és bizonyos kóros fehérjék lerakódása az agyban, ami gyulladást és az idegsejtek közötti kapcsolatok romlását idézheti elő. Ezzel kapcsolatban egy igen érdekes kutatás látott napvilágot. 

Egy kórokozó szerepe az Alzheimer-kórban 

Az utóbbi években a kutatók egyre inkább vizsgálják annak lehetőségét, hogy bizonyos fertőzések szerepet játszhatnak a kognitív hanyatlás folyamatainak elindításában vagy felgyorsításában. 

Az Alzheimer-kór megjelenését és romlását is előidézheti egy egyszerű kórokozó
Fotó: aquaArts studio / Getty Images Hungary

Egy friss kutatás most egy viszonylag gyakori baktériumra irányította a figyelmet: a Chlamydia pneumoniae nevű kórokozóra, amely elsősorban légúti fertőzéseket okoz. Ez a baktérium tüdőgyulladást, hörghurutot vagy arcüreggyulladást válthat ki, és sok esetben enyhe vagy akár tünetmentes fertőzést idéz elő, ezért nem mindig egyértelmű a jelenléte – írja a ScienceDaily. 

A baktérium különlegessége, hogy hosszabb ideig képes fennmaradni a szervezetben. A kutatók ezért azt is vizsgálták, hogy eljuthat-e más szövetekbe, például az idegrendszerhez kapcsolódó területekre. A vizsgálatok során kiderült, hogy a Chlamydia pneumoniae a szem retinájában is jelen lehet. 

A retina az idegrendszer része, és sok tekintetben az agy állapotának „ablakaként” is tekintenek rá a szakemberek. 

A szem és az Alzheimer-kór kapcsolata 

A kutatás során 104 ember retinaszövetét elemezték, közöttük egészséges személyekét, enyhe kognitív zavarban szenvedőkét, valamint Alzheimer-kórral élőkét.

Az eredmények azt mutatták, hogy az alzheimeres betegek retinájában és agyában lényegesen nagyobb mennyiségben volt jelen a baktérium. Emellett azt is megfigyelték, hogy

Idézőjel ikon

minél több kórokozót mutattak ki, annál súlyosabb volt a kognitív hanyatlás.

Laboratóriumi vizsgálatokból és állatkísérletekből az is kiderült, hogy a baktérium fertőzése gyulladásos folyamatokat indíthat el az idegrendszerben. Ez elősegítheti az idegsejtek károsodását, valamint fokozhatja az amiloid-béta fehérje termelődését, amely az Alzheimer-kór egyik jellegzetes kóros eltérése. 

A kutatók szerint ez magyarázatot adhat arra, miként járulhat hozzá a fertőzés a betegség kialakulásához vagy súlyosbodásához. 

A vizsgálat egy másik fontos összefüggést is feltárt: azoknál az embereknél, akik hordozzák az APOE4 nevű génváltozatot – az Alzheimer-kór egyik ismert genetikai kockázati tényezőjét –, gyakrabban találták meg a baktériumot a vizsgált szövetekben. Ez arra utal, hogy a genetikai hajlam és a fertőzés együttesen még nagyobb kockázatot jelenthet az idegrendszeri károsodás szempontjából. 

Kapcsolódó: létezik egy hang, amely megakadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.