Ez a hétköznapi gyümölcs segít épen tartani a fogaid

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az idősebb embereket igen nagy számban érintik az olyan fogínybetegségek, melynek következtében a fogaikat is elveszítik. Ezeknek a gondoknak a megelőzésében pedig egyes gyümölcsök színét is adó anyag, a likopin komoly segítség lehet.

A fogaink állapotát hajlamosak vagyunk elsősorban a fogmosással, a fogselyem használatával vagy a cukorfogyasztással összekapcsolni. Valóban ezek a legfontosabb tényezők, de a kutatók egyre inkább azt látják, hogy a mindennapi étrend is komoly szerepet játszik a fogíny és a fogak hosszú távú egészségében. Egyes természetes növényi anyagok ugyanis képesek befolyásolni a szájban zajló gyulladásos folyamatokat, és ezzel akár a súlyosabb fogbetegségek kialakulásának esélyét is csökkenthetik.  

Ép fogak gyümölcsök segítségével? 

Egy friss amerikai kutatás különösen egy jól ismert tápanyagra irányította a figyelmet: a likopinra (lycopene – vörös színű növényi festékanyag és antioxidáns).  

A piros színű gyümölcsök a fogak egészségének is jót tesznek
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

Ez az anyag főként paradicsomban és más piros színű gyümölcsökben található meg, és részben ez adja ezeknek a jellegzetes színét. A likopin a karotinoidok (növényi eredetű színezőanyagok egy csoportja) közé tartozik, és antioxidánsként működik, vagyis képes semlegesíteni az úgynevezett szabad gyököket (reaktív molekulák, amelyek károsíthatják a sejteket és gyulladást okozhatnak) – írja a ScienceDaily.  

A kutatók 65 és 79 év közötti amerikai felnőttek adatait vizsgálták, és azt találták, hogy a likopinbevitel szoros kapcsolatban áll a fogíny egészségével.  

Azoknál az embereknél, akik elegendő likopint fogyasztottak, körülbelül harmadakkora volt a súlyos periodontitis (előrehaladott fogínybetegség, amely a fogakat rögzítő szöveteket pusztítja) kockázata, mint azoknál, akiknek az étrendjében kevés volt ez az anyag.  

A periodontitis nem egyszerű ínygyulladás: hosszabb távon a fogakat tartó csont és kötőszövet károsodásához vezethet, végső soron akár fogvesztést is okozhat. A kutatás adatai szerint az idősebb emberek jelentős része érintett lehet, miközben a résztvevők több mint háromnegyede nem fogyasztott elegendő likopint tartalmazó élelmiszert.  

Miért éppen a likopin? 

A likopin hatása valószínűleg elsősorban a gyulladás csökkentésével függ össze. A fogínybetegségek hátterében ugyanis nemcsak baktériumok állnak, hanem az immunrendszer tartós gyulladásos reakciója is. Az antioxidáns molekulák, mint a likopin, segíthetnek mérsékelni az oxidatív stresszt (a sejtkárosító kémiai reakciók összességét), ami  

Idézőjel ikon

lassíthatja a szövetek károsodását.

A kutatásban bizonyos különbségeket is találtak a különböző népességcsoportok között, például nemek és etnikai csoportok szerint, de ezek a megfigyelések inkább azt jelzik, hogy a fogínybetegség kialakulása sok tényezőn múlik, nem csupán egyetlen tápanyagon.  

A vizsgálat eredményei ugyanakkor még nem jelentik azt, hogy a likopin önmagában megelőzi a fogínybetegséget.  

A kutatás úgynevezett keresztmetszeti vizsgálat volt (olyan felmérés, amely egy adott időpontban vizsgálja az emberek állapotát), ezért közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem lehet belőle bizonyítani.

Ha tetszett ez a cikk, érdekelhet ez az írás is: megtudhatod belőle, milyen szájápolási szokásokat érdemes beépíteni a mindennapi rutinodba.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.