Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A kockázatok korai felismerése és a megelőzés elősegítése nélkül úgy tűnik, nem sokat érnek a céges egészségprogramok. Mi lehet a megoldás?
Bár egyre több munkahelyen jelennek meg well-being kezdeményezések, ezek többsége nem hoz valódi egészségügyi vagy üzleti eredményeket. Az Affidea Magyarország szakértői szerint a kudarc oka jellemzően az, hogy a programok nem a munkavállalók tényleges egészségi állapotára, hanem kampányszerű, mérhetetlen elemekre épülnek – tájékoztat a Wevorvos.
Munkahelyi stressz: krónikus probléma, ami az egészségre is hat
Egy országos felmérés szerint a magyar munkavállalók közel háromnegyede (73%) legalább közepesen stresszesnek érzi magát egy átlagos munkanapon. A legfőbb okok az időhiány és a túlzott munkaterhelés (43%), a tisztelet és igazságosság hiánya (32%) valamint a túl magas elvárások (26%). A válaszadók majdnem 40 százaléka még a hétvégéken sem tud teljesen kikapcsolni, ami arra utal, hogy a stressz nem csupán átmeneti, hanem krónikus állapot, és már komoly egészségügyi következményekkel járhat. Ezen a ponton válik a well-being nemcsak HR-, hanem valódi egészségügyi kérdéssé.
A jól működő céges egészségprogram hozzáadott értéke
Azoknál a vállalatoknál, ahol évek óta folyamatosan építik az egészségkultúrát és rendszeresen kommunikálnak róla, a dolgozók aktívabban vesznek részt a programokban. Az egészséges és elégedett munkavállalók hosszú távon eredményesebb és sikeresebb céget építenek, miközben a befektetés 3–5 éves távlatban mérhető egészségnyereséget és fenntartható versenyelőnyt biztosít.
Ha érdekelnek a további részletek is a témában, ajánljuk a Weborvos cikkét.
