A daganatos betegségek közül néhány képes maga mellé állítani az immunrendszer bizonyos sejtjeit. Ezek innentől nem a tumort támadják, hanem azt védik.
Az emberi immunrendszer általában a fertőzésekkel és idegen anyagokkal szemben harcol, de eközben figyeli a saját sejteket is, nehogy tévedésből azokat támadja. A legújabb kutatások rávilágítottak egy olyan jelenségre, amely elég riasztó ahhoz, hogy újra kelljen gondolnunk, miként viselkedik az immunrendszer a súlyos betegségekkel szemben.
A betegség halálos trükkje
Egy nemrég publikált tanulmány szerint bizonyos daganatos elváltozások képesek „átállítani” az immunrendszert, vagyis olyan módon módosítani az immunsejtek működését, hogy azok többé nem a betegséget támadják, hanem éppen ellenkezőleg: elősegítik annak terjedését - írja a ScienceDaily.
A kutatásban felfedezték, hogy a daganatok képesek bizonyos immunsejteket – amelyek normálisan a fertőzések és rendellenességek elleni első védelmi vonalat jelentik – úgy átprogramozni, hogy azok olyan molekulákat termeljenek, amelyek a tumor növekedését támogatják.
A vizsgálat középpontjában az úgynevezett neutrofilek álltak – ezek olyan fehérvérsejtek, amelyek a fertőzések elleni gyors reakciójukról ismertek, és normál körülmények között az idegen kórokozók eltávolításában játszanak szerepet.
Amikor azonban a tumor környezetébe jutnak, a daganat „újraprogramozza” ezeket a sejteket: más típusú jelzőmolekulákat kezdenek termelni, mint amiket a védelmi funkcióhoz használnának.
E rendellenes tevékenység során a neutrofilek nagy mennyiségben állítanak elő egy CCL3 nevű kémiai jelet (egy kémokinetikus molekulát, amely normálisan más immunsejtek mozgását és működését szabályozza), ami paradox módon a daganat növekedését segíti elő.
Az immunrendszer segít a ráknak
Ez a felfedezés azért rendkívül izgalmas és egyúttal félelmetes is, mert korábban azt gondoltuk, hogy az immunrendszer szerepe egyértelműen a betegségek leküzdésére irányul.
A mostani eredmények azonban azt mutatják, hogy a daganatok úgy manipulálhatják ezt a rendszert, hogy a szervezet saját védelmi sejtjei végül a betegség „pártjára állnak”.
A vizsgálat során a kutatók számos technikai kihívással szembesültek, többek között azzal, hogy a neutrofilek genetikai manipulációja hagyományosan nehéz. Ennek leküzdésére új módszereket dolgoztak ki, amelyekkel célzottan lehetett befolyásolni egyetlen gént – jelen esetben a CCL3-at – anélkül, hogy más sejttípusokra hatással lettek volna. Amikor ezt a molekulát eltávolították a neutrofilekből,
a sejtek többé nem segítették elő a daganat növekedését, noha továbbra is képesek voltak a tumor körül felhalmozódni.
A felfedezés rámutat arra, hogy a daganatok és az immunrendszer közötti kapcsolat messze bonyolultabb, mint azt korábban gondoltuk, és hogy a betegség „helyezkedése” nem mindig fekete-fehér: olykor a védelmező mechanizmus is a betegség szolgálatába állhat.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, melyik az a három bőrelváltozás, ami daganatos betegségre utalhat.
