A színész, akit a magyar nézők leginkább a Dawson és a haverok címszereplőjeként ismernek, vastagbélrákban hunyt el. James van der Beek betegsége hazánkban is sok életet követel évről évre.
Férfiaknál a tüdőrák, nőknél a mellrák után a vastag- és végbélrák a második legtöbb halálozással járó daganatos megbetegedés Magyarországon. Egyre többeknél alakul ki ez a ráktípus már fiatalon: számukra intő példa lehet James van der Beek esete, aki halála előtt nem sokkal beszámolt arról is, hogyan fedezték fel harmadik stádiumban a betegségét.
James van der Beek egészségesnek hitte magát
„Egészséges voltam. Rendszeresen jeges vízbe merültem, a szívem és az érrendszerem nagyszerű állapotban volt. Közben harmadik stádiumú rákbetegségem volt, és még csak nem is sejtettem” – mondta el van der Beek a Healthline-nak. A színészt derült égből villámcsapásként érte a diagnózis: ő úgy érezte, semmi aggódnivalója nincsen az egészségéért.
Az első tünet banálisnak tűnt: megváltoztak székletürítési szokásai.
Kezdetben azt gondolta, biztosan a kávéfogyasztás áll a háttérben
– először csak kihagyta a tejszínt a feketéből, utána pedig csökkentette az elfogyasztott kávék számát. Ezek a lépések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt, ezért kolonoszkópiát végeztek nála. A vizsgálat azonban nem kizárta a daganatos megbetegedést, hanem megállapította, ráadásul azzal együtt, hogy a harmadik stádiumban jár a betegség. Ez vastagbélrák esetében azt jelenti, hogy távoli áttét nincsen ugyan, de a nyirokcsomók már érintettek.
Ekkor kell a korai szűrés
Magyarországon 50 év fölöttiek számára javasolt a vastagbélszűrésen való részvétel – ez hazánkban székletvér-szűrést jelent, pozitív minta esetén pedig kolonoszkópiával folytatódik, amelyet akár altatásban vagy bódításban is végezhető.
Ez az ajánlás akkor érvényes, ha első fokú rokonnál nem diagnosztizáltak ilyen típusú betegséget.
Ha azonban előfordult már a vastagbélrák közeli hozzátartozónál, akkor figyelembe kell venni, ő mennyi idős volt annak kialakulásakor, és a szűrést ennél tíz évvel fiatalabb korban meg kell kezdeni. Ha 40 évesen diagnosztizálták azt, a szűrés már 30 éves kortól indokolt. A korán kiszűrt megbetegedés 5 éves túlélési aránya 88 százalékos.
Rizikófaktort jelent a családban ismert megbetegedés mellett a dohányzás, a kettes típusú cukorbetegség, a túlsúly, közepes vagy nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, a D-vitaminban szegény étrend, valamint a vörös húsok túlzott mértékű fogyasztása.
Figyelj a tünetekre!
A következő jelek két szűrés közt is figyelmeztetőnek tekintendők:
- változó székletürítési szokások: ritkább vagy gyakoribb székelés, szorulás és hasmenés is lehet az első tünet
- vér a székletben, illetve vérzés székeléskor
- hasi fájdalom, csomó
- megmagyarázhatatlan fogyás
- indokolatlan fáradtságérzet.
Mindezek nem feltétlenül jelentik azt, hogy vastagbéldaganatod van, azonban érdemes orvosnál jelentkezni, ha tapasztalod a tüneteket.
A vastagbélrák kialakulásában jelentős szerepe van a polipoknak: ezekből a bél nyálkahártyáján kialakuló, jó- vagy rosszindulatú elváltozásokból 10-15 év után daganat is kialakulhat. Korai eltávolításuk az egyik legfontosabb daganatmegelőzési módszer.
Nők esetében fontos tudni azt is, hogy a korábbi emlő-, méh- vagy méhnyakrák, valamint a gyulladásos bélbetegségek is fokozzák ennek a ráktípusnak a kialakulását.
A betegség a Semmelweis Egyetem tavalyi adatai szerint évente 5000 magyar életét követeli, a friss diagnózisok száma pedig 9000.
A mesterséges színezőanyagok is növelhetik a vastagbélrák kockázatát: ezt kell tudnod róluk.
