A rák elleni küzdelem során több anyag is előtérbe kerül. Ezek közül az egyik az A-vitamin, melynek viselkedése sokáig komoly oximoron volt: rákellenes hatásokat is mutat, de segíti is a daganatok túlélését.
Az A-vitamin hosszú ideje az egészséges élet egyik szimbóluma: ajánlják a látás védelmére, az immunrendszer támogatására és még a rák elleni harcban is ígéretesnek tartották egyes laboratóriumi vizsgálatokban. Ugyanakkor a közelmúlt kutatásai rávilágítottak egy olyan ellentmondásra, ami elsőre meglepő lehet: bizonyos körülmények között segítheti is a daganatok túlélését, és azt, hogy elkerüljék az immunrendszer támadását.
Az A-vitamin és a rák
Az A-vitamin különféle formái – vagyis metabolitjai (olyan vegyületek, amelyek az eredeti vitaminból alakulnak át a szervezetben) – már régóta szerepelnek orvosi kutatásokban. Egyes régebbi vizsgálatok azt sugallták, hogy ezek a molekulák képesek lehetnek lassítani a rákos sejtek növekedését vagy akár sejthalált (apoptózis = a sejt „programozott” elhalása) idéznek elő, ami arra utalt, hogy az A-vitamin hasznos lehet a rák elleni védekezésben.
Más tanulmányok és nagy klinikai vizsgálatok viszont azt találták, hogy a magas A-vitamin-bevitel bizonyos esetekben nem csökkentette, hanem növelte a daganatos betegségek kockázatát, sőt a túlélési esélyeket is rontotta, ami elsőre valódi paradoxonnak tűnt.
A legújabb kutatások ezen a paradoxonon próbálnak túljutni azzal, hogy a korábban rejtett részleteket is feltárják. Kiderült, hogy
az A-vitaminból származó retinsav (egy biológiai jelzőmolekula) nem feltétlenül a rákos sejtekre hat közvetlenül, hanem a környezetre, amelyben a daganat él.
Ebben a környezetben vannak az úgynevezett dendritikus sejtek – ezek a test „őrszemeként” működnek az immunrendszerben. Szerepük, hogy felismerjék a veszélyt (például egy rákos sejtet), és erről jelet adjanak a többi védekező sejtnek.
A kutatók azt találták, hogy ha ezek a dendritikus sejtek vagy maguk a daganatsejtek sok retinsavat termelnek, akkor a molekula átprogramozza az előbbieket olyan módon, hogy azok
inkább „toleránsak” legyenek a daganattal szemben, mintsem támadjanak.
Másszóval a retinsav segít a daganatnak „elbújni” az immunrendszer elől, így a természetes rákellenes immunválaszok gyengülnek, és például bizonyos daganatellenes immunvakcinák (olyan kezelések, amelyek az immunrendszer betanítására szolgálnak) hatékonysága is csökken.
Ez nem azt jelenti, hogy az A-vitamin minden esetben káros, vagy hogy ne lenne létfontosságú a szervezet működéséhez. Inkább arról van szó, hogy a vegyületei – különösen a retinsav – komplex módon hatnak a sejtekre és az immunrendszerre, és a hatásuk attól függ, milyen környezetben vannak jelen.
A rákos daganatok például gyakran túltermelik azokat az enzimeket, amelyek retinsavat hoznak létre, és így képesek egyfajta „immunelkerülő övezetet” kialakítani maguk körül.
Merre tovább?
A felfedezés egyik legfontosabb következménye, hogy a kutatók nemcsak a kapcsolatot értették meg részletesebben, hanem olyan új kezelési lehetőségek felé is nyitottak, amelyek blokkolják ezt a retinsav-alapú jelátvitelt.
Kísérleti gyógyszerek már képesek gátolni a retinsav képződését, és ezzel visszaállítani a dendritikus sejtek eredeti, rákellenes működését. Az ilyen megközelítések azt ígérik, hogy az immunrendszer erősebb választ tud adni a daganatokra, ami hatékonyabbá teheti az immunterápiás kezeléseket.
Ha kíváncsi vagy, melyik az a 4 szokás, ami akár éveket is hozzáadhat az életedhez, olvasd el ezt a cikkünket is!
