A csontjainkat teszik tönkre a divatdiéták

Olvasási idő kb. 2 perc

A „fáj a derekam” vagy a „fáj a hátam” kijelentéseket hallva arra gondolunk, hogy ezek egy 40+-os ember szájából hangoznak el – pedig ma már sokszor a harminc alattiak is érzik az idő múlását.

Igen, az idő vasfoga megrágja az embert, negyvenéves kor felett ennek többnyire már megmutatkoznak a hatásai. De a fiatal korosztály számára mi hozhatja el az ízületi fájdalmakat, a rendszeres derék- és hátfájást? Ennyire keveset mozgunk? Ennyire a videójátékok bűvöletében tengődünk, hogy a testünk lassan, generációról generációra kezdi feladni a harcot? 

Csontjaink és a diéták 

Mára odáig jutottunk, hogy az X és az Y generáció mellett (előbbi az 1965 és 1980 között született embereket, utóbbi az 1980 és 1995 közöttieket fedi) a Z generáció szülötteit is elérte már az idősebbekre jellemző fájdalmak sora. Holott ők az 1995 és 2009 közötti korosztályhoz tartoznak – az ilyen gondoktól még messze kellene lenniük. 

A helytelen diéták gyorsan megbosszulják magukat
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Az emberek egyre tudatosabbak, egyre jobban megértik, mennyire fontos az étkezés, a jó minőségű ételek, és persze azt is, hogy ez miképpen befolyásolja a testüket. Sajnos azonban sokan leragadnak annál az – egyébként fontos – információnál, hogy mit kell enni ahhoz, hogy karcsúak lehessenek. 

Itt azonban érkezik az első igazán nagy probléma: nem hivatásos szakemberekkel egyeztetve alakítunk ki diétákat, hanem a netről vadásszuk le azokat. Így sokszor elhagyjuk a szénhidrátokat, korlátozzuk a fehérjebevitelt, nem fogyasztunk tejtermékeket vagy bizonyos gyümölcsöket, illetve az ételek elkészítését is akár teljesen megváltoztatjuk. 

Pedig az ember alapvetően mindenevő, vagyis szüksége van a szénhidrátokra, az állati eredetű fehérjékre és más, hasonlóan fontos tápanyagokra. Egyes összetevők kompromisszumok árán ugyan elhagyhatók, de ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk az étkezéseinkkel. Amit megeszünk – vagy nem eszünk –, hatással van a szervezetünkre. 

A kiiktatott, egyébként nem káros élelmiszerek elhagyásával ugyanis megfosztjuk szervezetünket azoktól az alapvető anyagoktól, amelyekre nagy szüksége lenne. A foszfor, a kalcium, a magnézium vagy a fehérjék ugyanis kiemelt szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Az elmaradó D-vitamin és kalcium pedig különösen káros a csontokra:

Idézőjel ikon

sűrűségük csökken, szerkezetük meggyengül.

Ennek köszönhető, hogy a fiatalabb korosztályban is egyre gyakoribbak az ízületi fájdalmak, valamint a hát- és derékfájások. Emellett természetesen a nem megfelelő életmód is jelentős súllyal esik latba, hiszen az étkezés és a mozgás elválaszthatatlanok. 

Divatdiéták vagy észszerűség? 

Mielőtt bármilyen divatdiéta mellett döntenénk, gondolkozzunk el alaposan. Fogyni és formálódni nem feltétlenül azzal lehet, ha soha többé nem eszünk kenyeret. Pontosabban: azzal is, de ezért cserébe sokszor nagyobb árat fizetünk, mint amit ezzel elérhetünk. 

A kiegyensúlyozott étkezés köthet kompromisszumokat, de éppen azért kiegyensúlyozott, hogy kompenzálni tudja azt, ha valamit elvből vagy kényszerből elutasítunk. A tápanyagoknak meg kell lenniük az étrendünkben – ezek a test üzemanyagai. Nélkülük a szervezet működése sérül, amit fájdalommal, mentális gondokkal és sok egyéb, rendkívül kellemetlen tünettel jelez majd. 

Ha érdekel az is, miket áldozunk fel a karcsúságunkért, mikre vagyunk hajlandóak érte, akkor olvasd el a fogyasztószerekkel kapcsolatos cikket is.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.