Ez a gyakran használt rovarirtó agykárosodást okoz, ha belélegzed

Olvasási idő kb. 2 perc

A mezőgazdaságban alkalmazott anyagokról sokszor derül ki, hogy komoly gondok vannak velük. Most egy elterjedt rovarírtószer, a chlorpyrifo került górcső alá, amelyről kiderült, hogy komoly veszélyt jelenthet az emberi agyra – különösen akkor, ha valaki már magzati korban ki van téve neki.

A tudósok megállapították, hogy amennyiben az édesanya a terhesség alatt kapcsolatba kerül ezzel a vegyszerrel, gyermekénél később agyi elváltozások jelentkezhetnek

Károsítja az agyat a rovarirtó 

A chlorpyrifos az úgynevezett organofoszfát (idegmérgeket tartalmazó) rovarirtók csoportjába tartozik. Ezek a szerek az idegrendszer működését zavarják meg azáltal, hogy gátolják az acetilkolin-észteráz (egy idegi ingerületátvivő anyagot lebontó enzim) működését.

A permetezéssel kijuttatott rovaritó belélegzése az agyunkra is hatással van
Fotó: chee gin tan / Getty Images Hungary

Ez az enzim fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációban – ha blokkolják, az idegrendszer túlstimulálódik, ami hosszú távon sejtkárosodáshoz vezethet. 

A mostani vizsgálatban a kutatók több száz New York-i gyermeket vizsgáltak, akiknek édesanyja a várandósság idején kimutatható mértékben érintkezett chlorpyrifossal.  

A gyerekek agyát MRI-vel ellenőrizték, ami képes megmutatni az agy szerkezeti eltéréseit. Az eredmény egyértelmű volt: minél nagyobb volt az anyai kitettség, annál jobban megváltozott a gyerekek agyának bizonyos területe. 

Agykárosodás magzati korban 

A legfeltűnőbb eltérések az agykéreg vastagságában és a fehérállományban (az idegsejtek közötti kapcsolatokat alkotó rostos terület) jelentkeztek.  

Ezek a változások nemcsak a vizsgálati képeken látszottak, hanem sajnos látható jelei is voltak a gyerekek mozgáskoordinációjában és koncentrációjában. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az érintett gyerekek gyengébben teljesítettek az apró, precíz mozgást igénylő feladatokban. 

Idézőjel ikon

A tudósok szerint ezek az agyi eltérések már a magzati korban kialakulnak, amikor az idegrendszer rendkívül érzékeny a külső hatásokra.

A fejlődő agyban ekkor jönnek létre az idegsejtek és azok kapcsolatai (szinapszisok), amelyek a későbbi gondolkodás, tanulás és mozgás alapját adják. Ha ebben az időszakban egy mérgező anyag zavarja meg a folyamatot, annak maradandó hatásai lehetnek. 

Nincs veszélytelen mennyiség 

Érdekesség, hogy a chlorpyrifost sokáig biztonságosnak tartották, és széles körben használták a háztartásokban is. 2001-ben azonban az Egyesült Államok betiltotta az otthoni felhasználását, miután egyre több adat utalt lehetséges egészségkárosító hatásaira. Ugyanez a tiltás az EU területén csak 2020-ban született meg.  

A mezőgazdaságban viszont még évekig tovább használták, és ma is vannak olyan országok, ahol ezzel a szerrel permetezik a növényeket. Emiatt a gazdálkodók, illetve a mezőgazdasági területek közelében élők még mindig ki lehetnek téve a vegyszer hatásának. 

A kutatás egyik legaggasztóbb megállapítása az volt, hogy nem létezik biztonságos mértékű kitettség. Vagyis még nagyon alacsony koncentrációban is mérhető agyi hatásokat találtak. Ez különösen a várandós nőknél és a kisgyerekeknél jelent veszélyt, mivel az ő idegrendszerük még fejlődésben van. 

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat megfigyelésen alapul, tehát nem kísérlet. Ez azt jelenti, hogy nem lehet minden esetben közvetlenül bizonyítani, hogy kizárólag a rovarirtó okozta az agyi eltéréseket, de az összefüggés nagyon erős és következetes. 

Ha kíváncsi vagy, hogy melyek azok az ételek, amelyek a leginkább károsak az agyra nézve, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?