Ez a legrémisztőbb dolog, ami alvás közben történhet

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az alvási bénultság – közismert nevén alvásparalízis – ijesztő élmény, ám nem veszélyes, és számos egyszerű módszerrel csökkenthető a rémisztő éjszakák száma. A legújabb kutatások és szakértői ajánlások szerint a rendszeres alvási szokások kialakítása, stresszkezelés és bizonyos terápiás megközelítések hatékonyan csökkentik az epizódok gyakoriságát.

Az alvási bénultság olyan jelenség, amikor valaki ébren van, de néhány másodpercig vagy akár percekig képtelen mozdulni, beszélni, sőt gyakran különféle hallucinációkat is tapasztal. A leggyakoribb érzések közé tartozik a mellkasra nehezedő nyomás, vagy akár félelem attól, hogy valaki figyel minket alvás közben. Ez az élmény ijesztő lehet, de a tudomány jelenlegi állása szerint nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre.

Mi az alvásparalízis?

A kialakulásában szerepet játszik a rendszertelen vagy túl kevés alvás, valamint az, ha valaki gyakran változtatja az alvási szokásait, például éjszakai műszakban dolgozik, vagy gyakran utazik időzónák között. A hanyatt fekvés, valamint a mentális egészségi problémák, például a szorongás és a depresszió szintén hajlamosító tényezők lehetnek. Egyes kutatások szerint genetikai hajlam is állhat a háttérben.

A rendszertelen alvás tovább súlyosbíthatja az alvásparalízis gyakoriságát
Fotó: Nbc / Getty Images Hungary

Bár önmagában nem káros, az alvási paralízis gyakori jelentkezése ronthatja az alvásminőséget, és szorongást okozhat, ami egy ördögi kört indíthat el. Sokan éppen a félelmetes epizódok miatt kerülik az elalvást, ami tovább rontja a helyzetet. A megelőzés kulcsa az alvásminőség javítása: fontos, hogy mindennap ugyanabban az időben feküdjünk le és keljünk fel, aludjunk legalább 7–9 órát, és lefekvés előtt lehetőség szerint kerüljük a képernyők használatát és a koffeint.

A stresszcsökkentés is segíthet, például relaxációs technikák vagy mindfulness révén. Ha a probléma tartós vagy kifejezetten zavaró, pszichoterápia, különösen az inszomniára kifejlesztett kognitív viselkedésterápia is hatékony lehet. Súlyosabb esetekben egyes antidepresszánsokat is alkalmaznak, mivel ezek csökkenthetik az alvás REM-fázisának intenzitását, ahol az epizódok leggyakrabban előfordulnak.

Újabban egy meditáción alapuló relaxációs technika is biztató eredményeket mutat: egy kisebb terjedelmű kutatás szerint a módszer nyolc hét alatt 50 százalékkal csökkentette az epizódok gyakoriságát. A szakértők szerint fontos, hogy aki rendszeresen tapasztal alvási bénulást, ne próbálja meg egyedül kezelni a problémát, hanem forduljon alvásszakértőhöz, mert bár az élmény félelmetes lehet, van rá megoldás.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen pozitív hatásai vannak, ha úgy fekszel le aludni, hogy dühös vagy a párodra, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.