Gemma Illingworth 28 éves volt, amikor a demencia egy ritka formáját állapították meg nála. Voltak korábban erre utaló tünetei, de miután ez igen ritkán fordul elő a fiatalok körében, senki nem figyelt fel a korai figyelmeztető jelekre. A nő mindössze 31 évesen belehalt a betegségbe.
A Gemmánál jelentkező Benson-szindróma az Alzheimer-kór egyik látást érintő változata, a demencia egyik ritka formája, ami az agy vizuális és térbeli információfeldolgozásért felelős részét támadja meg. A legtöbbször pusztán szemészeti problémának gondolják, ezért csak sokára történik meg a demencia diagnosztizálása, ahogy Gemma esetében is.
A fiatal nő 31 évesen halt meg Alzheimer-kórban
A ritka degeneratív idegrendszeri betegség tünete a homályos látás, a szétszórtság, az olvasási és írási nehézség, a gyenge térérzékelés, a fokozott fényérzékenység, a kettős látás, a rossz látás gyenge fényviszonyok között. Ezekkel a tünetekkel a legtöbb beteg először szemészhez fordul, és hónapokig, de akár évekig is eltarthat, mire az Alzheimer-kór diagnózisa megszületik.
Testvérei elmondása szerint Gemma élete első 27 évében normális életet élt, bár gyermekkora óta küzdött látásproblémákkal és koordinációs nehézségekkel, de gyakran jelentett neki gondot a tájékozódás és az pontos idő leolvasása is. Azonban nem gondolták, hogy ezek miatt a képességbeli hiányosságok miatt aggódniuk kellene a lány egészségéért.
Gemmának a Covid első hulláma idején váratlanul nagy mértékben kezdett romlani a látása, majd nem sokkal azután szorongás és depresszió alakult ki nála, végül elbocsátották a munkahelyéről, mert látás- és hangulatzavarai miatt nem tudott eleget tenni a feladatainak.
A diagnózis mindenkit letaglózott, pedig voltak figyelmeztető jelek
Miután Gemma látása súlyosan romlott, és már dolgozni sem tudott, egy sor neurológiai vizsgálaton esett át, amelyek eredményeként demenciát diagnosztizáltak nála.
A diagnózist követően Gemma állapota rohamosan súlyosbodott, ami elsősorban abban nyilvánult meg, hogy egy idő után képtelen volt az önellátásra. Gyorsan eljött az a pont, amikor Gemmának haza kellett költöznie a szüleihez, mert motoros és kognitív képességei olyannyira sérültek, hogy nem tudta ellátni a mindennapi feladatokat, nem tudott ágyneműt cserélni, felöltözni, végül már enni és inni sem bírt segítség nélkül, mert a nyelési reflexe is megszűnt, ahogyan beszélni és járni is képtelen volt.
Néhány hónap alatt, ahogy betegsége súlyosbodott, fokozatosan elvesztette minden önállóságát. Ennek ellenére Gemma soha nem került kórházba, családja mindvégig otthon ápolta.
Testvérei visszaemlékezése szerint bár nagyon lesújtotta a betegség a lányt, ennek ellenére soha nem vesztette el humorérzékét, öniróniája mindvégig vele maradt, és tudott nevetni saját helyzetén is. Gemma tavaly novemberben hunyt el otthonában, családja körében, 31 évesen.
Azóta Gemma testvérei teljesítették a londoni maratont, ahol pénzt gyűjtöttek annak a civil szervezetnek, amely támogatta őket Gemma betegsége alatt. A család így viszonozta a segítséget.
Ha így kezelik a menopauzát, demenciát is okozhat.
