Nemcsak a gazdagság, a szegénység is elhízáshoz vezethet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan az elhízást személyes hibának tartják, pedig amellett, hogy alkati kérdés vagy betegség következménye is lehet, gyakran az egyén társadalmi-gazdasági háttere a valódi ok. A szegénység nemcsak korlátozza a lehetőségeket, de szó szerint megbetegíthet. Prof. dr. Ádány Róza, az MTA doktora szerint nem csak az egyén felelőssége, hogy egészségesen él-e – hanem az egész társadalomé.

Amikor az elhízás okairól beszélünk, hajlamosak vagyunk helytelen egyéni döntések és életmódbeli hibák sorozataként tekinteni rá: túl sok evés, túl kevés mozgás, akaraterő hiánya. Ennél azonban sokkal összetettebb a kép – és ahogyan Prof. dr. Ádány Róza fogalmaz, az egészségi állapot alakulását nem lehet kizárólag az egyéni felelősség körébe utalni. A szegénység, a társadalmi kirekesztettség és az egészséges életmód lehetőségének hiánya ugyanolyan tényező lehet az elhízás kialakulásában, mint a túlfogyasztás.

Nem a testsúly a gond, hanem ami mögötte van

A túlsúly önmagában nem jelent betegséget, de könnyen válhat krónikus, nem fertőző megbetegedések – például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív-, és érrendszeri, vagy akár daganatos betegségek – egyik kiindulópontjává. Ezek a betegségek különösen gyakoriak Magyarországon, főként a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségekben. Ádány Róza professzor asszony évtizedek óta kutatja az egyenlőtlenségek egészségre gyakorolt hatásait. Szerinte az, hogy valaki mennyire tud felelősen dönteni saját egészségéről, nemcsak elhatározás vagy akaraterő kérdése. Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire felelnek az emberek saját egészségükért,

Idézőjel ikon

nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a háttérben megbúvó kérdést, hogy vajon megkapták-e ezek az emberek a lehetőséget arra, hogy felelhessenek saját egészségükért?

A lehetőség alatt nemcsak pénzt, hanem tudást, környezetet és támogató rendszert ért. Az, aki már gyerekként azt látja, hogy nincs mit enni, vagy hogy csak az olcsó, energiadús, de tápanyagban szegény ételek azok, amelyekhez hozzá lehet jutni, nem ugyanabból a pozícióból kezdi felnőtt életét, mint az, akinek a tudatos táplálkozás és a sport alapélményként volt jelen az életében.

Nem csak a gazdagság, a szegénység is elhízáshoz vezethet
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

Elhízás a jólét és a nélkülözés két végpontján

Elsőre paradoxnak tűnhet, hogy a gazdagság és a szegénység egyaránt vezethet túlsúlyhoz. Az egyik esetben a túlzott fogyasztás és a mozgásszegény életmód, a másikban a rendszertelen, rossz minőségű táplálkozás és a korlátozott lehetőségek miatt alakul ki ugyanaz a testi tünet: az elhízás.    „A telepi körülmények között élő lakosság – több mint 90 százalékban cigány ember – nagyon komoly egészségproblémákkal él, az általános magyar lakossághoz képest is. A metabolikus szindróma, a cukorbetegség, az alacsony HDL-koleszterinszint szignifikánsan gyakoribb körükben, minden korosztályban” – mondja Ádány Róza. 

Ezek az állapotok szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal – ugyanakkor csak akkor tudunk érdemben változást elérni, ha nemcsak az egyént akarjuk „megjavítani”, hanem a környezetét is megváltoztatjuk.

Egyéni felelősség, vagy közös ügy?

A szegénység és az elhízás kapcsolata érzékeny, társadalmilag is kényes téma. Az erről szóló diskurzusok gyakran belecsúsznak az áldozathibáztatásba, vagy megragadnak a politikai szlogenek szintjén. Ádány Róza azonban a lényegre mutat rá:

Idézőjel ikon

A lakosság egészségi állapotának javítására irányuló szándék nem lehet csak a választási kampányok szlogenje. Ez a cél túl kellene, hogy élje a választási időszakokat,

s politikai kurzustól független, kormányzati ciklusokon átívelő népegészségügyi program keretei között kellene, hogy érvényesüljön. Az elhízás – akárcsak az egészségi állapot – nem önmagában értelmezhető, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Ha valóban változást akarunk, akkor nem az egyéneket kell megváltoztatni, hanem a rendszert, amelyben élnek. Olyan társadalmi környezetet kell teremteni, ahol az egészséges élet nem kiváltság, hanem valódi, elérhető lehetőség.

Ha kíváncsi vagy, milyen szinten áll ma Magyarországon a női egyenjogúság, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.