Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már olyan egyértelműnek vesszük, hogy rendelkezésünkre állnak a képalkotó eljrások, mint az MRI, és hogy különböző vérvizsgálatokból kiderül, veszélyezteti-e bármi a magzatot vagy az anyát. Régen azonban a bábák egészen más módszerekkel dolgoztak.
A modern orvostudománynak hála, ma már szerencsére nem az az elsődleges kérdés, hogy a szülésnél életben marad-e a baba, vagy elvérzik-e az anya. De a 18. századi Európában más volt a helyzet. Forradalmi módszereivel Angelique Marguerite Le Boursier du Coudray francia szülésznő anyák és gyermekek ezreit mentette meg a haláltól.
Komoly probléma volt a gyermekhalandóság
Madame du Coudray híres orvos családba született, és már huszonöt éves korában befejezte a képzést, regisztrált szülésznő lett, Párizsban dolgozott. Hosszas szakmai viták után, amelyek főként arról szóltak, hogy miért nem kapnak a szülésznők rendes képzést, és az orvosok ezt miért tagadják meg tőlük, Madame du Coudray kiadott egy igen korszerű tankönyvet a témában.
XV. Lajos felfigyelt a szülésznő munkásságára, főleg amiatt, mert a 18. század végén, Franciaországban, főként vidéken, évente hozzávetőleg kétszázezer újszülött halt meg amiatt, mert a szülésznők és az orvosok nem voltak megfelelően képzettek. XV. Lajos ezért megbízta Madame du Coudray-t, hogy tartson képzéseket országszerte. Nincsenek pontos adataink, de a szülésznő 1759 és 1783 között 4-10 ezer bábát és háziorvost tanított meg a szülés helyes levezetésére. A királyt annyira lenyűgözte a nő munkája, hogy még fizetést is adott a képzésekért.
Modern módszerekkel tanított
Az 1759-ben kiadott tankönyv több szempontból is megelőzte a korát: Madame du Coudray ötvözte az elméletet a gyakorlattal, és rengeteg illusztrációt használt. A tananyagot a korabeli legmodernebb technikával nyomták, 26 színt használtak annak érdekében, hogy minél pontosabban be lehessen mutatni a szülés folyamatát, és a női szerveket még az olyan vidéki szülésznőknek is, akik iskolázatlanok voltak és nem tudtak olvasni.
A könyv nemcsak anatómiai ismereteket adott át, hanem olyan fontos dolgokra is kitért, mint a valódi és álterhesség megkülönböztetése, az ikerszülésnél alkalmazható praktikák, vagy különböző vizsgálati módszerek, és gyógyító eljárások. A tanfolyam során arról is szó esett, hogy a szülésznők hogyan kommunikáljanak a kismamákkal, miként gondozzák az újszülöttet, illetve etikai kérdéseket is érintettek.
A La Machina (magyarul: a gép, vagy ebben az esetben masina), vagyis azok a szemléltetőeszközök, amelyeket Madame du Coudray készített, azért voltak egyedülállóak, mert anatómiailag elképesztően pontosan mutatták be a női szaporítószerveket, a terhességet, és lehetett velük gyakorolni a szülés levezetését is. Az életnagyságú eszközök nemcsak az elméletet tanították meg a szülésznőknek és háziorvosoknak, hanem az esetlegesen felmerülő bonyolult szituációk szemléltetésére is tökéletesek voltak.
Madame du Coudray szakmai odaadása, felkészültsége és tenni akarása új fejezetet nyitott az orvostudományban, tankönyvét angolra, németre és hollandra is lefordították.
A szülés még a huszadik század elején sem volt veszélytelen, erről szól ez a cikkünk.
