Bár akad, aki szexinek tartja a kopaszságot, sokan szégyenkeznek a hajhiány miatt. Ma már léteznek modern módszerek, mint a hajbeültetés, amivel kezelhető a probléma, de a történelem során sokan próbálkoztak furcsábbnál furcsább kenőcsökkel és eszközökkel, olykor invazív beavatkozásokkal is.
A természetes gyógymódok hívei talán most érdeklődve felkapják a fejüket, ám őket el kell, hogy keserítsük: az összetevők feltehetően nem vagy nehezen beszerezhetőek, és van köztük olyan is, amihez mi biztosan nem nyúlnánk hozzá – inkább maradnánk kopaszok.
Boszorkányos gyógymódok
Amikor elképzeljük a vasorrú bába kunyhóját a számtalan üvegcsével, amelyekben fura dolgok úszkálnak, és ezekből különböző bájitalok, csodaszerek készülnek, akkor ez a kép feltehetően nem sokban tér el attól, ahogy az ókorban ténylegesen előállíthatták a különböző gyógyszereket.
Az egyik legrégebbi orvosi dokumentum, az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 1550 körül keletkezhetett, és sokan az ókor egyik legfontosabb leletének tartják. Ebben számtalan gyógymódot ajánlanak kopaszságra is, és némelyiktől még akár a nemlétező hajunk is égnek meredhet.
Ki gondolta volna például, hogy egy-egy rész víziló, krokodil, kandúr, kígyó és kőszáli kecske zsírjából készült kenőcs a fejbőrbe masszírozva dús hajat eredményez.
Ugyanígy hihetetlennek tűnik, hogy a tarajos sül szőrének forrázata segíthet.
Még mindig ókori praktikák
Hippokratész is büszkélkedhet egy hajnövesztő főzet receptjével, amelynek fő összetevői az ópium, a torma, a galambürülék, a cékla és fűszerek, ám ez a kotyvalék hatástalannak bizonyult. Az orvos azt is megfigyelte, hogy az eunuchok nem kopaszodnak. Noha a kasztrálás túl nagy árnak tűnik a hajnövesztés érdekében, 1995-ben a Duke Egyetem kutatói bebizonyították, hogy az eljárás csökkenti a hajhullást.
Amikor Julius Caesar kopaszodni kezdett, hiú férfiú lévén, mindent megtett annak érdekében, hogy megállítsa a folyamatot. Előre fésülte a haját, majd a babérkoszorúval igyekezett eltakarni a kopasz foltokat. Szerelme, Kleopátra, aki előszeretettel kísérletezett különböző kozmetikumokkal és mérgekkel, előállt egy igen bizarr recepttel: patkány és egér őrleményéből, lófogból és medvezsírból kevert gyógykenőcsöt a férfi számára. Sajnálatos módon, ez sem segített az államférfi hajbaján.
Hajnövesztő spray-k helyett
XIII. Lajos francia király már parókával takarta el hajhiányát, és bár nem tudjuk, ő teremtette-e meg a hatalmas parókák divatját, de az biztos, hogy mind a francia, mind az angol nemesek körében ez lett a módi, később pedig az amerikai telepesek is átvették ezt a szokást.
A technika és a tudomány fejlődésével extrém találmányok is piacra kerültek: az egyik ilyen a vákuumos bura volt, amelyet vagy a borbélyoknál lehetett igénybe venni, vagy bérelni lehetett otthoni használatra.
Azon az elven működött, hogy a vákuum hatására a hajhagymák újra aktiválódnak, és megindul a haj növekedése.
Egy másik szerkezet egy sapkára hasonlított, kék fénnyel világította meg a fejbőrt, és meleget árasztott magából.
Egy szó, mint száz, az ember millió és egy féle módon igyekezett megoldani a kopaszság problémáját. Ma már kérhetünk hajbeültetést, úgyhogy az ókori praktikákkal, mint például az egérőrlemény vagy a kandúrzsír, nem muszáj próbálkozni.
Arról is született egy remek cikkünk, hogy a nők hogyan festették a hajukat régen, itt olvashatod el.
