Több százezer megbetegedést okoznak évente a szájrák különböző típusai. Sokszor későn kerülnek diagnosztizálásra, mert nem élnek igazán a köztudatban, így az emberek nem is gondolnának rá, hogy bizonyos tünetek igen súlyos kimenetelűek is lehetnek. Szakértővel beszélgettünk arról, hogy mire érdemes figyelni.
Rengeteg szó esik a vastagbél- és végbélrákról, az agydaganatokról, a tüdőrákról, de szinte alig beszélünk a szájüregi rákokról, pedig nagyon sokan betegednek meg miatta. Világszerte évente több mint 300 ezer új esetet diagnosztizálnak. A leggyakoribb a nyelvrák, amely gyakran rossz prognózissal jár. A magas kockázatú esetek kezelésének egyik fő módja a műtét és a kemoterápia kombinációja. Azonban a betegség visszatérhet akár néhány túlélő sejtből is, ezért nagyon magas a daganatok kiújulási aránya.
A szájüregi rák típusai
![]()
„Az ajkakat, a nyelvet, az ínyt, a szájpadlást és az arc belsejét is érintheti a szájüregi rák”
– sorolja a területeket Vas Henriett dentálhigiénikus.

Ezeknek több mint 90 százaléka laphámsejtes karcinóma (SCC), amely a száj, az orr, a gége és a torok belső felszínét borító lapos sejtekből indul ki. Ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb nyelvrák is.
Másik gyakori típusa a nyálmirigyrák, amely a szájüreg kisebb nyálmirigyeiben alakul ki. Az ilyen csomók többsége jóindulatú, de előfordulhat, hogy rosszindulatú daganattá fejlődnek. A fültőmirigyben kialakuló daganatok 25 százaléka rosszindulatú, míg az állkapocs alatti mirigy daganatainál ez az arány már 45 százalék.
Az adenoid cisztikus daganat viszonylag ritka, és a nyálmirigyekből fejlődik ki. Leggyakrabban a fültőmirigyben fordul elő. A limfóma szintén előfordulhat a szájüregben, mivel a nyelvgyök és a mandulák nyirokszövetből állnak, így ez a terület is érintett lehet. A leggyakoribb jele egy fájdalmatlanul megnagyobbodott nyirokcsomó.
A melanóma a bőr pigmentsejtjeiből indul, bár a szájüregben ritka, az összes szájrák 1-2 százalékát teszi ki. A lágyszöveti szarkómák a test kötő- és támasztószöveteiben kezdődnek, például a csontokban és izmokban. A szájüregben és a nyelven is kialakulhatnak.
Az odontogén tumorok az állcsontban és a fogakat körülvevő szövetekben kezdődnek. Ezek lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, és a fogak fejlődésében részt vevő sejtek rendellenes működéséből erednek.
A szájban emellett kóros sejteket tartalmazó foltok is megjelenhetnek, amelyek idővel rákossá válhatnak. Ezeket rákmegelőző (prekancerózus) elváltozásoknak nevezzük, és érdemes őket időben kivizsgáltatni.
Melyek a szájüregi rák tünetei?
A korai stádiumban diagnosztizált betegeknél az 5 éves túlélési arány 70-90 százalék, míg késői stádiumban ez az arány 20 százalék alá csökkenhet.
- három hétnél tovább tartó szájfekély,
- piros vagy fehér foltok a szájban,
- csomó a szájban vagy az ajkakon,
- fájdalom a szájban,
- nyelési nehézség,
- beszédbeli problémák vagy rekedt hang,
- gombócérzés a torokban,
- fogyás próbálkozás nélkül.
Ezek a tünetek nem feltétlenül jelentik azt, hogy valakinek szájüregi rákja van, de ha legalább egy tünet több mint három hétig fennáll, mindenképpen érdemes orvoshoz vagy fogorvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.

Miért fontos a rendszeres szűrés?
A szájüregi rák korai felismerése életmentő lehet! A fogorvosok rutinellenőrzés során is észrevehetik a gyanús elváltozásokat, ezért érdemes legalább évente egyszer fogászati vizsgálaton részt venni. Ha szükséges, a fogorvos további vizsgálatokat javasolhat, például biopsziát vagy képalkotó vizsgálatokat (CT, MRI). A korai diagnózis kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez, ezért ha bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, ne halogassuk az orvosi konzultációt – emeli ki Vas Henriett.
Télen gyakrabban jelentkezik egy kellemetlen panasz a szájban, kattints az alábbi cikkünkre , hogy többet megtudhass a témáról.
























